{"id":23,"date":"2014-02-17T20:03:25","date_gmt":"2014-02-17T20:03:25","guid":{"rendered":"http:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/?page_id=23"},"modified":"2014-02-17T21:55:20","modified_gmt":"2014-02-17T21:55:20","slug":"elmeleti-anyagok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/elmeleti-anyagok\/","title":{"rendered":"Elm\u00e9leti anyagok"},"content":{"rendered":"

– A mozg\u00e1sm\u0171v\u00e9szet el\u0151nyei<\/a><\/p>\n

– A taoizmus kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/a><\/p>\n

– A yin-yang<\/a><\/p>\n

– A tao-r\u00f3l<\/a><\/p>\n

–\u00a0Lao-ce, a taoizmus megalap\u00edt\u00f3ja<\/a><\/p>\n

– Medit\u00e1c\u00f3<\/a><\/p>\n

– Taoista \u00e9rt\u00e9kek<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

<\/a><\/p>\n

A mozg\u00e1sm\u0171v\u00e9szet el\u0151nyei\u00a0<\/strong><\/h3>\n

1.<\/strong><\/p>\n

Kezdj\u00fck ott, hogy a mozg\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9ge van a szervezet\u00fcnknek \u00e9s a test\u00fcknek egyar\u00e1nt. Ha ezt tudatosan \u00e9s \u00e9sszer\u0171en tessz\u00fck, akkor eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk \u00e9s a mindennapi \u00e9let\u00fcnk jobb\u00e1 \u00e9s k\u00f6nnyebb\u00e9 v\u00e1lhat!
\nA Tai Chi olyan rendszer, amit nem csak gyerek- vagy feln\u0151tt korban lehet v\u00e9gezni, hanem id\u0151sebb korunkban is tudjuk haszn\u00e1lni.
\nHa m\u00e1r a gyerekkorban elkezdj\u00fck a Tai Chit, sokkal ellen\u00e1ll\u00f3bb\u00e1 \u00e9s rugalmasabb\u00e1 v\u00e1lik a test\u00fcnk. A helyes l\u00e9gz\u00e9sre megtan\u00edt, ami az \u00e9letben a legfontosabb, mivel a leggyakrabban kell a szervezet\u00fcnkbe a friss oxig\u00e9n. A Tai Chi mozg\u00e1s kihat mindenre, \u00e9s gyakoroltatja a helyes l\u00e9gz\u00e9sre \u00e9s testtart\u00e1sra az agyunkat. Szint\u00e9n nem \u00e1rt egy fejl\u0151d\u0151 gyerekn\u00e9l, ha ez gyerekkorban r\u00f6gz\u00fcl.<\/p>\n

De a Tai Chi mozg\u00e1ssal: a v\u00e9rnyom\u00e1s, az asztma, az \u00edz\u00fcletek, izmok, sz\u00edv, \u00e9rrendszer, immunrendszer is er\u0151s\u00f6dik, \u00e9s sok m\u00e1s bels\u0151 r\u00e9sz\u00fcnkre hathat. A k\u00fcls\u0151 dolgainkat is, mint a k\u00e9z, l\u00e1b \u00e9s k\u00fcls\u0151 izmokat meger\u0151s\u00edthetj\u00fck, laz\u00edthatjuk. A mozg\u00e1sok az agyunkat is megtorn\u00e1ztatja, ezen k\u00edv\u00fcl jav\u00edtja a koncentr\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9get. A k\u00fcls\u0151 mozg\u00e1sunk is sokkal \u00fcgyesebb\u00e9 v\u00e1lik. Ha a Tai Chihoz m\u00e9g helyes t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s is j\u00e1rul, akkor m\u00e9g hat\u00e9konyabban ir\u00e1ny\u00edthatjuk mi magunk a test\u00fcnk alakul\u00e1s\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00f6nismereti dolgokat is megtanulhatunk a mozg\u00e1s \u00e1ltal.<\/p>\n

A Tai Chit a yin\u2013yang elv\u00e9re alap\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u00edgy a dolgok harmonikusan \u00e9p\u00fclnek fel.
\nA Tai Chi l\u00e9nyege: a bels\u0151 szervek \u00e9s a k\u00fcls\u0151 v\u00e9gtagok \u0151szhangja \u00e9s az ember harmonikus l\u00e9te a term\u00e9szetben. A mozg\u00e1st mindig \u00fagy v\u00e9gezz\u00fck, hogy nem az \u00edz\u00fcletekre tessz\u00fck a s\u00falypontot, hanem az izmokra. Ezzel er\u0151s\u00edt\u00fcnk, \u00e9s az \u00edz\u00fcleteinket is k\u00edm\u00e9lj\u00fck. A mozg\u00e1s seg\u00edt a fesz\u00fclts\u00e9g, stresszt old\u00e1s\u00e1ban, levezet\u00e9s\u00e9ben. A gyerekekn\u00e9l ez a magatart\u00e1st, az odafigyel\u00e9st \u00e9s az \u00f6nfegyelmet is fejleszti.
\nM\u00e1s kult\u00fara megismer\u00e9se, \u00e9rtelmez\u00e9se nyitottabb\u00e1 \u00e9s kreat\u00edvabb\u00e1 tesz a dolgok ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n

Ha rendszeresen v\u00e9gezz\u00fck a Tai Chi mozg\u00e1sokat, a bels\u0151 szerveinket \u00e9s a k\u00fcls\u0151 test\u00fcnket is fiatalosan tarthatjuk, \u00e9s a betegs\u00e9g is sokkal kev\u00e9sb\u00e9 fog rajtunk. Ebben a felgyorsult vil\u00e1gban nem \u00e1rt, ha odafigyel\u00fcnk magunkra. Nem csak fiatalon kell \u00e9ln\u00fcnk, hanem id\u0151sebb korban is. Ez\u00e9rt b\u00e1rmikor elkezdhet\u00fcnk a Tai Chi \u00e9letm\u00f3ddal foglalkozni. Sajnos, m\u00e9g haz\u00e1nkban nem terjedt el a mozg\u00e1s a k\u00f6z\u00e9pkor\u00faak vagy id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben. F\u0151leg, ha az egy kung-fu, azaz harcm\u0171v\u00e9szet.<\/p>\n

A gyerekek mozg\u00e1sa a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, a tv \u00e9s a n\u00e9gy fal k\u00f6z\u00f6tt tev\u0151dik ki mostan\u00e1ban. Az \u00e9tkez\u00e9st pedig a gyors\u00e9tkezde, a chips \u00e9s a cukrozott sz\u00e9nsavas \u00fcd\u00edt\u0151k adj\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szben.
\nA mozg\u00e1s, ami seg\u00edtene az elfogyasztott \u00e9telek lebont\u00e1s\u00e1ban, sajnos nem t\u00f6meges jelens\u00e9g. Itt van egy sz\u00e9p mozg\u00e1sm\u0171v\u00e9szet, a Tai Chi, amit sok sz\u00e1z \u00e9ve gyakorolnak a k\u00ednaiak, de most m\u00e1r mi is megtehetj\u00fck!<\/p>\n

 <\/p>\n

2.<\/strong><\/p>\n

K\u00e9tf\u00e9le harcm\u0171v\u00e9szettel foglalkozunk, amelyek nagyon j\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st.
\nAz egyik (tai chi) mozg\u00e1s \u00e9s l\u00e9gz\u00e9s, harm\u00f3nia \u00e9s anat\u00f3mia, valamint az eg\u00e9szs\u00e9gesebb \u00e9letet \u00e9s \u00e9tkez\u00e9st tan\u00edtja meg, valamint a k\u00f6rk\u00f6r\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel a test szinte minden pontj\u00e1t megmozgatja.
\nA m\u00e1sik st\u00edlus, amit lehet tanulni n\u00e1lunk (wing chun) a logikai k\u00e9szs\u00e9get valamint az \u00f6nfegyelmet \u00e9s \u00f6nv\u00e9delmet tan\u00edtja.
\nAz edz\u00e9sek teljes rendszerben m\u0171k\u00f6dnek. A tanul\u00f3 megtanulja \u00e9s megismeri testi adotts\u00e1gait. A helyes edz\u00e9sek hossz\u00fat\u00e1vra megalapozz\u00e1k az eg\u00e9szs\u00e9ges testet \u00e9s \u00e9letm\u00f3dhoz val\u00f3 hozz\u00e1 szok\u00e1st.
\n\u00c9rdemes min\u00e9l hamarabb elkezdeni az edz\u00e9seket, mert ha gyerekkorban kialakul az eg\u00e9szs\u00e9ges mozg\u00e1skult\u00fara, az \u00e9letben v\u00e9gigk\u00eds\u00e9r.
\nA rendszeres \u00e9s szakedz\u00e9sek a k\u00e9s\u0151bbiekben is kihatnak. Az immunrendszer meger\u0151s\u00f6dik \u00e9s a test is ellen\u00e1ll\u00f3bb lesz. A Tai chi a bels\u0151 ellens\u00e9gekkel szemben is nagyon hat\u00e9kony (a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le betegs\u00e9gekkel szemben), de harm\u00f3ni\u00e1t is teremt a testben \u00e9s a l\u00e9lekben , mint ahogy a YIN \u2013 YANG is jelk\u00e9pezi. A helyes l\u00e9gz\u00e9s sok mindenre kihat, amire a tradicion\u00e1lis tai chi gyakorlataival hozz\u00e1szoknak a tanul\u00f3k.
\nDe ezek a gyakorlatok kihatnak a\u00a0 l\u00e9g\u00fati neh\u00e9zs\u00e9gekben szenved\u0151k r\u00e9sz\u00e9re vagy \u00e9pp megg\u00e1tolj\u00e1k annak kialakul\u00e1s\u00e1t.
\nA 21. sz\u00e1zadban nagyon sok m\u00e9rgez\u0151 \u00e9s allergi\u00e1s anyag van a leveg\u0151ben, amivel a mozg\u00e1shi\u00e1nyban szenved\u0151 gyerekek nem tudnak megbirk\u00f3zni, de a feln\u0151ttek sem mindig.
\nAz edz\u00e9seken mindenkivel k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n foglalkozunk valamint kiscsoportos l\u00e9tsz\u00e1mban is. \u00cdgy aki az edz\u00e9sre j\u00e1r, hat\u00e9konya saj\u00e1t\u00edthatja el a harcm\u0171v\u00e9szeteket.<\/p>\n

Vissza az oldal elej\u00e9re!<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

<\/a><\/a>A taoizmus kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/h3>\n

Lao-Ce a taoizmus alap\u00edt\u00f3ja, kb. i.e.604-t\u0151l i.e: 517-ig \u00e9lt. A legenda szerint, amikor el akarta hagyni az orsz\u00e1got, a hat\u00e1rn\u00e1l az egyik magas rang\u00fa v\u00e1mtiszt megk\u00e9rte, \u00edrja meg gondolatait az \u00e9letr\u0151l. Itt \u00edrta meg a Tao Te Kinget, vagyis az \u00dat \u00e9s Er\u00e9ny K\u00f6nyv\u00e9t. Ez a filoz\u00f3fiai gondolatokat, tan\u00e1csokat, b\u00f6lcseleteket tartalmaz\u00f3 81 versszakos k\u00f6nyv lett az alapja a taoizmusnak. Az \u0150 filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak l\u00e9nyege a csal\u00e1d \u00e9s a term\u00e9szet ir\u00e1nti szeretet.
\nA filoz\u00f3fia g\u00f6r\u00f6g eredet\u0171 sz\u00f3, \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g szeretet\u00e9t jelenti. Az a b\u00f6lcsess\u00e9g pedig, amir\u0151l sz\u00f3 van benne, a teljes tud\u00e1s, ami a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k felfog\u00e1sa szerint oly fens\u00e9ges valami, hogy csak az istens\u00e9g \u00e9s nem az ember lehet birtok\u00e1ban. Ez\u00e9rt az ember oszt\u00e1lyr\u00e9sze csup\u00e1n a b\u00f6lcsess\u00e9g szeretete, a teljes tud\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9nek a v\u00e1gya, s \u00edgy a filoz\u00f3fia alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u00f6r\u00f6k kutat\u00e1s.<\/p>\n

TAOIZMUS<\/strong>:
\nA k\u00ednai filoz\u00f3fia aranykora az i.e.5-3. sz\u00e1zadig tartott, mely korszak egy fejlett kult\u00far\u00e1val, t\u00e1rsadalmi \u00e9lettel, erk\u00f6lccsel rendelkez\u0151 vil\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.
\nA k\u00ednai b\u00f6lcseletnek term\u00e9szetesen van misztikus vet\u00fclete, ak\u00e1rcsak a hinduizmusnak \u00e9s buddhizmusnak, de a hangs\u00falyos elem az intuit\u00edv b\u00f6lcsess\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9s gyakorlati tud\u00e1s\u00e1nak egys\u00e9ge.
\nA Taoizmus nem annyira a kultur\u00e1lis trad\u00edci\u00f3kra \u00e9p\u00edtve fogalmazta meg tanait, hanem a term\u00e9szet spont\u00e1n \u00fatjait k\u00f6vet\u0151 ember lehet\u0151s\u00e9geit j\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl. A kiindul\u00f3pont, hogy l\u00e9tezik a mindent \u00e1tfog\u00f3 teljes val\u00f3s\u00e1g, amelynek a sokf\u00e9le \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 dolog \u00e9s esem\u00e9ny csup\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, ez a TAO. A tao minden l\u00e9tez\u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 \u0151sforr\u00e1sa. Ez tulajdonk\u00e9ppen nem m\u00e1s, mint az univerzum \u00fatja, a term\u00e9szet rendje, a mindent mag\u00e1ba foglal\u00f3 \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g a term\u00e9szeti \u00e9s erk\u00f6lcsi vil\u00e1g legf\u0151bb vez\u00e9rl\u0151elve.<\/p>\n

A taoizmus az \u00e9let minden szempontj\u00e1t 8 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szre osztotta:<\/strong><\/p>\n

    \n
  1. filoz\u00f3fia<\/li>\n
  2. revitaliz\u00e1ci\u00f3<\/li>\n
  3. kiegyens\u00falyozott t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s<\/li>\n
  4. elfelejtett \u00e9telek<\/li>\n
  5. a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szete<\/li>\n
  6. a b\u00f6lcsess\u00e9g taoja<\/li>\n
  7. a hatalom taoja<\/li>\n
  8. a szerencse taoja.<\/li>\n<\/ol>\n

     <\/p>\n

    <\/a>A yin-yang<\/strong><\/h3>\n

    A yin-yang n\u00e9pszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa\u00a0<\/strong><\/p>\n

    \"jin-jang2\"<\/p>\n

    A term\u00e9szet er\u0151inek ellent\u00e9tes p\u00f3lusait, a p\u00f3lusok egys\u00e9g\u00e9t \u0151sid\u0151k \u00f3ta a yin-yang (yiny\u00e1ng) ellent\u00e9tp\u00e1rral \u00e1br\u00e1zolja a hagyom\u00e1nyos k\u00ednai gondolkod\u00e1s. A n\u0151ies \u00e9s f\u00e9rfias, hajl\u00e9kony \u00e9s merev, a lent \u00e9s fent fogalmak egym\u00e1st felt\u00e9telezik, egys\u00e9gg\u00e9 az \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00e1talakul\u00e1s, egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fck kov\u00e1csolja \u0151ket. A yint a n\u0151ies jellemz\u0151vel kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze, az anyagi, befogad\u00f3 elemekkel, m\u00edg a jangot a f\u00e9rfias jelleggel, a f\u00e9rfier\u0151vel, az alkot\u00f3er\u0151vel; m\u00edg az el\u0151bbi a f\u00f6ldh\u00f6z kapcsol\u00f3dik, a jang az \u00e9ghez. Az intuit\u00edv nyugalom a yinhez k\u00f6t\u0151dik, a v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e9gi jelens\u00e9gek a janghoz. A f\u00e9rfas a tetter\u0151, a racion\u00e1lis \u00e9rtelem, a n\u0151ies a meg\u00e9rz\u00e9s \u00e9s az \u00e9rzelmess\u00e9g. A nyugati gondolkod\u00e1s hagyom\u00e1nyosan k\u00e9t er\u0151 \u2013 a j\u00f3 \u00e9s a rossz \u2013 harc\u00e1ra vezeti vissza a vil\u00e1got. A k\u00ednai gondolkod\u00e1s \u00e9s vil\u00e1gszeml\u00e9let alapvet\u0151en m\u00e1sk\u00e9pp m\u0171k\u00f6dik: l\u00e9teznek ellent\u00e9tp\u00e1rok, azonban ezek az ellent\u00e9tek semlegesek. Mag\u00e1t a kett\u0151ss\u00e9get fejezi ki a yin-yang jel, azaz a taijitu (tajcsitu) szimb\u00f3lum. A vil\u00e1g jelens\u00e9geiben megl\u00e9v\u0151 ellent\u00e9tek egys\u00e9ge a yin-yang.
    \nA taoista hit alapja a term\u00e9szetben fenn\u00e1ll\u00f3 folyamatos egyens\u00falyra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s az ellent\u00e9tek k\u00f6z\u00f6tt. (A “lent” vagy “f\u00f6nt” csak viszony k\u00e9rd\u00e9se.) Az egyens\u00faly t\u0151l\u00fcnk f\u00fcggetlen val\u00f3s\u00e1g, megbont\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 b\u00e1rmilyen igyekezet csup\u00e1n ideiglenes, hasztalan \u00e9s \u00f6npuszt\u00edt\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet lehet. A taoista sz\u00e1m\u00e1ra a siker titka a term\u00e9szetes egyens\u00faly helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak seg\u00edt\u00e9s\u00e9ben rejlik, azaz az ellent\u00e9tp\u00e1rok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t fenntartani, hagyni, hogy a j\u00f3 rossz\u00e1 v\u00e1ljon \u00e9s a rossz megjavuljon, mint ahogy a dag\u00e1ly \u00e9s az ap\u00e1ly, a nappal \u00e9s az \u00e9jszaka, a t\u00e9l \u00e9s a ny\u00e1r folyik az egyikb\u0151l a m\u00e1sikba \u00e9s vissza.
    \nA yin-yang – szimb\u00f3lum a vil\u00e1g k\u00e9t ellent\u00e9tes oldal\u00e1t mutatja. Egyik sem l\u00e9tezhet a m\u00e1sik n\u00e9lk\u00fcl, nem v\u00e1laszthat\u00f3k sz\u00e9t \u00e9s csak egy\u00fctt, egym\u00e1shoz viszony\u00edtva \u00e9rtelmezhet\u0151k. A vil\u00e1gon minden mag\u00e1ban hordozza a v\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. \u00cdgy a vil\u00e1g a jin- \u00e9s a jang-jelleg\u0171 er\u0151k \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll. Norm\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt az er\u0151k kiegyenl\u00edtik egym\u00e1st \u00e9s egyens\u00falyban vannak.
    \nA taoista szimb\u00f3lik\u00e1ban a yin \u00e9s yang \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa k\u00e9t sz\u00ednnel t\u00f6rt\u00e9nik. Alul a yin k\u00e9k sz\u00edn\u0171, megfelel a v\u00edz jelleg\u00e9nek, amely lent foglal helyet; fel\u00fcl a yang v\u00f6r\u00f6s, megfelel a t\u0171z jelleg\u00e9nek, amely felfel\u00e9 t\u00f6r.<\/p>\n

    Az \u00e1ltal\u00e1nosan ismert fekete-feh\u00e9r \u00e1br\u00e1zol\u00e1s egyszer\u0171s\u00edtett rajz, a korabeli nyomtat\u00e1sban haszn\u00e1latos sz\u00edneken alapul \u2013 a feket\u00e9n \u00e9s az alapsz\u00ednen \u2013 de a fekete mellett a yin oldal v\u00e1ltozatos sz\u00ednekben is el\u0151fordulhat, az alapsz\u00edn vagy a pap\u00edr sz\u00edne szerint. Mindenk\u00e9ppen fontos tudni azonban, hogy a yinre \u00e9s a jangra nem lehet azt mondani, hogy \u00fcres \u00e9s teli, vagy semmi \u00e9s valami \u2013 nem a l\u00e9tez\u0151t \u00e9s a nem l\u00e9tez\u0151t k\u00e9pviselik, hanem az ellent\u00e9tes jelleg\u0171 tulajdons\u00e1gokat, melyek egym\u00e1sb\u00f3l alakulnak ki, \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st.<\/p>\n

    A tao \u00e9s a yin-yang kapcsolata\u00a0<\/strong>
    \nA j\u00f3 \u00e9s rossz mint ellent\u00e9tp\u00e1r fogalm\u00e1nak taoista \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a b\u00f6lcs meg\u00e9rti a j\u00f3 \u00e9s a rossz val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, m\u00edg az ostoba a j\u00f3 \u00e9s a rossz fogalm\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt. A b\u00f6lcs tudja, hogy b\u00e1rmilyen jelenlegi gonoszt hamarosan egy \u00faj j\u00f3 v\u00e1lt fel, m\u00edg az ostoba \u00f6r\u00f6k igyekezet\u00e9vel gy\u00fcm\u00f6lcstelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lja a gonoszt kiirtani. Gondolatrendszer\u00fckben a buddhista szunjata (‘\u00fcress\u00e9g’) fogalm\u00e1hoz hasonl\u00f3an a j\u00f3 \u00e9s gonosz csup\u00e1n fogalmi elvonatkoztat\u00e1sok, melyeknek nincs \u00e1lland\u00f3sult, f\u00fcggetlen l\u00e9tez\u00e9s\u00fck. Ahhoz, hogy a taoist\u00e1k j\u00f3r\u00f3l \u00e9s rosszr\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seit meg\u00e9rthess\u00fck, fontosnak mutatkozik, hogy megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00fck a gonosz “fogalm\u00e1t” annak “val\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l”. Fogalmilag a taoist\u00e1k nem p\u00e1rtolj\u00e1k a j\u00f3t a gonosz ellen, hanem minden kett\u0151ss\u00e9g k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00e9ben hisznek. Amikor valaki valamit j\u00f3nak nevez, automatikusan teremt egy “rossz”-at is, mert minden fogalom sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en valamilyen szemponton alapszik. Ha egy fogalomnak csup\u00e1n egyetlen szempontja lenne, a fogalom maga \u00e9rtelmetlenn\u00e9 v\u00e1lna.
    \nA tao \u00e9s a yin-yang kapcsolat\u00e1t egy k\u00f6rmozg\u00e1s kivet\u00fcl\u00e9s\u00e9vel szeml\u00e9lteti (l\u00e1sd az anim\u00e1ci\u00f3t). A k\u00f6rmozg\u00e1s a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 pont (a jin \u00e9s a jang) k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1ltakoz\u00f3 mozg\u00e1sk\u00e9nt jelenik meg, de a mozg\u00e1sban az ellent\u00e9tek megsz\u0171nnek. “Az \u00bbaz\u00ab \u00e9s az \u00bbez\u00ab megsz\u0171nnek ellent\u00e9tek lenni, ez a tao l\u00e9nyege. A k\u00f6r k\u00f6z\u00e9ppontja mintegy tengelyk\u00e9nt csakis a l\u00e9nyeg, amely v\u00e1laszt ad a v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sokra” \u2013 mondja Zhuangzi<\/p>\n

     <\/p>\n

    Vissza az oldal elej\u00e9re!<\/a><\/p>\n

     <\/p>\n

     <\/p>\n

    <\/a>A TAO-r\u00f3l<\/strong><\/h3>\n

    Taoizmus<\/strong>
    \nA taoizmus, a konfucianizmus \u00e9s a buddhizmus alkotja K\u00edna \u00e9s a T\u00e1vol-Kelet h\u00e1rom legf\u0151bb vall\u00e1s\u00e1t. A buddhizmust\u00f3l elt\u00e9r\u0151en azonban a taoizmus \u00e9s a konfucianizmus nem v\u00e1lt vil\u00e1gvall\u00e1ss\u00e1, hanem l\u00e9nyeg\u00e9ben K\u00edn\u00e1ra \u00e9s azokra a ter\u00fcletekre korl\u00e1toz\u00f3dott, ahol a k\u00ednai kult\u00fara hat\u00e1sa \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. B\u00e1r hivatalos adat nem \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre arr\u00f3l, hogy e k\u00e9t vall\u00e1snak K\u00edn\u00e1ban jelenleg h\u00e1ny k\u00f6vet\u0151je van, a tanizmus \u00e9s a konfucianizmus egy\u00fcttesen az elm\u00falt 2000 \u00e9v alatt a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge k\u00f6zel egynegyed\u00e9nek vall\u00e1si \u00e9let\u00e9t uralta.
    \nSz\u00e1z vir\u00e1g vir\u00e1gozzon; sz\u00e1z iskola vitatkozzon! Ez a h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt mond\u00e1s, amely Mao Ce-tungnak, a K\u00ednai N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek egy 1956-os besz\u00e9d\u00e9ben hangzott el, val\u00f3j\u00e1ban annak a kifejez\u00e9snek az \u00e1tirata volt, amivel a k\u00ednai tud\u00f3sok K\u00edn\u00e1nak az i. e. V. sz\u00e1zadt\u00f3l az i. e. III. sz\u00e1zadig terjed\u0151 korszak\u00e1t – az \u00fagynevezett hadakoz\u00f3 fejedelems\u00e9gek kor\u00e1t – szokt\u00e1k jellemezni. Arra az id\u0151re a hatalmas Csou-dinasztia (kb. i. e. 1122-256) feud\u00e1lis \u00e1llamok laza rendszer\u00e9re bomlott, s azok \u00e1lland\u00f3 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sa az egyszer\u0171 n\u00e9pnek sok szenved\u00e9st okozott.
    \nA h\u00e1bor\u00fak nyom\u00e1ban j\u00e1r\u00f3 z\u0171rzavar \u00e9s \u00edns\u00e9g jelent\u0151sen meggyeng\u00edtette a hagyom\u00e1nyos uralkod\u00f3 oszt\u00e1ly hatalm\u00e1t. Az emberek nem voltak hajland\u00f3k t\u00f6bb\u00e9 engedelmeskedni az arisztokr\u00e1cia szesz\u00e9lyeinek \u00e9s h\u00f3bortjainak, s csendesen elszenvedni azok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a hossz\u00fa ideig elfojtott eszm\u00e9k \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9sek hirtelen – mint sz\u00e1z vir\u00e1g – kipattantak. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szellemi ir\u00e1nyzatok hozt\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra elk\u00e9pzel\u00e9seiket a k\u00f6zigazgat\u00e1sra, a t\u00f6rv\u00e9nyre, a t\u00e1rsadalmi rendre, a viselked\u00e9sre \u00e9s az etik\u00e1ra vonatkoz\u00f3an \u00e9pp\u00fagy, mint a mez\u0151gazdas\u00e1got, a zen\u00e9t \u00e9s az irodalmat illet\u0151en; s ezek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t\u00f3l rem\u00e9lt\u00e9k a norm\u00e1lis \u00e9let helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyzatok sz\u00e1z iskola n\u00e9ven v\u00e1ltak ismertt\u00e9. Legt\u00f6bbj\u00fck hat\u00e1sa nem volt tart\u00f3s. K\u00e9t iskola azonban igen nagy jelent\u0151s\u00e9gre tett szert, s t\u00f6bb mint 2000 \u00e9ven \u00e1t gyakorolt hat\u00e1st K\u00edna \u00e9let\u00e9re. Ezeket ma taoizmusnak \u00e9s konfucianizmusnak nevezz\u00fck.<\/p>\n

    Mi a Tao?<\/strong>
    \nAhhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mik\u00e9nt gyakorolhatott a taoizmus \u00e9s a konfucianizmus ilyen m\u00e9ly \u00e9s tart\u00f3s hat\u00e1st K\u00edna, Jap\u00e1n, Korea \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok lakoss\u00e1g\u00e1ra, bizonyos fokig meg kell \u00e9rten\u00fcnk egy alapvet\u0151 k\u00ednai fogalom, a tan l\u00e9nyeg\u00e9t. A sz\u00f3 maga azt jelenti: \u00fat, orsz\u00e1g\u00fat vagy \u00f6sv\u00e9ny. T\u00e1gabb \u00e9rtelemben jelenthet m\u00f3dszert, elvet vagy hitt\u00e9telt is. A k\u00ednaiak sz\u00e1m\u00e1ra a vil\u00e1gegyetemben megfigyelt \u00f6sszhang \u00e9s rend a tan megnyilv\u00e1nul\u00e1sa volt – az isteni akarat vagy t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s egyik form\u00e1ja, amely a vil\u00e1gegyetemben l\u00e9tezik \u00e9s azt ir\u00e1ny\u00edtja. M\u00e1s sz\u00f3val: a Teremt\u0151 Isten helyett, aki a vil\u00e1gegyetem felett uralkodik, \u0151k a gondvisel\u00e9sben hittek, az \u00e9g akarat\u00e1ban, vagy egyszer\u0171en mag\u00e1ban az \u00e9gben mint a vil\u00e1g \u0151sprinc\u00edpium\u00e1ban.
    \nAz emberi dolgokat illet\u0151en a k\u00ednaiak azt gondolt\u00e1k, hogy minden cselekedet term\u00e9szetes \u00e9s helyes \u00fatja a tao felfog\u00e1sa, s hogy mindennek \u00e9s mindenkinek megvan a maga meghat\u00e1rozott helye \u00e9s meghat\u00e1rozott feladata. Hitt\u00e9k p\u00e9ld\u00e1ul, hogy ha az uralkod\u00f3 megtenn\u00e9 a k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t, azaz igazs\u00e1gosan b\u00e1nna az emberekkel \u00e9s bemutatn\u00e1 az \u00e9gnek j\u00e1r\u00f3 \u00e1ldozatokat, akkor az orsz\u00e1g b\u00e9k\u00e9t \u00e9s j\u00f3l\u00e9tet \u00e9lvezne. Hasonl\u00f3k\u00e9pp, amennyiben az emberek k\u00e9szek lenn\u00e9nek felkutatni az utat (a ta\u00f3t) \u00e9s k\u00f6vetni azt, minden harmonikus, b\u00e9k\u00e9s \u00e9s eredm\u00e9nyes lenne. De ha azzal ellent\u00e9tesen j\u00e1rn\u00e1nak el vagy ellenszeg\u00fcln\u00e9nek neki, k\u00e1osz \u00e9s szerencs\u00e9tlens\u00e9g k\u00f6vetkezne be.
    \nHozz\u00e1idomulni a ta\u00f3hoz \u00e9s nem h\u00e1borgatni annak foly\u00e1s\u00e1t – ez az eszme a k\u00ednaiak filoz\u00f3fiai \u00e9s vall\u00e1si gondolkod\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zponti eleme. A taoizmus \u00e9s a konfucianizmus \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n ugyanannak a fogalomnak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kifejez\u0151d\u00e9se. A taoizmus misztikus szeml\u00e9letm\u00f3db\u00f3l indul ki, s eredeti form\u00e1j\u00e1ban a t\u00e9tlens\u00e9get, a nyugalmat \u00e9s a passzivit\u00e1st t\u00e1mogatja, valamint a t\u00e1rsadalomt\u00f3l val\u00f3 elfordul\u00e1st \u00e9s a visszat\u00e9r\u00e9st a term\u00e9szethez. Alapelve az, hogy minden j\u00f3l v\u00e9gz\u0151dik, ha az ember \u00f6lbe teszi a kez\u00e9t, nem csin\u00e1l semmit, \u00e9s szabad foly\u00e1st enged a term\u00e9szetnek. A konfucianizmus ezzel szemben pragmatikus szeml\u00e9letm\u00f3d. Azt tan\u00edtja, hogy a t\u00e1rsadalmi rend fenntart\u00e1s\u00e1hoz mindenkinek el kell j\u00e1tszania a neki sz\u00e1nt szerepet \u00e9s teljes\u00edtenie kell a k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t. Ez\u00e9rt minden emberi \u00e9s t\u00e1rsadalmi kapcsolatot t\u00f6rv\u00e9nybe foglalt – p\u00e9ld\u00e1ul az uralkod\u00f3-alattval\u00f3, az apa-fi\u00fa, a f\u00e9rj-feles\u00e9g viszonyt stb. -, \u00e9s valamennyi sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1rozott ir\u00e1nyelveket ad. Ez a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket veti fel: Hogyan j\u00f6tt l\u00e9tre ez a k\u00e9t rendszer? Kik az alap\u00edt\u00f3k? Mennyiben k\u00f6vetik a tan\u00edt\u00e1saikat ma? S mit tettek az emberis\u00e9g Isten keres\u00e9se tekintet\u00e9ben?<\/p>\n

    A taoizmus – kezdetben filoz\u00f3fia<\/strong>
    \nEleinte a taoizmus ink\u00e1bb filoz\u00f3fia volt, mintsem vall\u00e1s. Alap\u00edt\u00f3ja, Lao-ce, el\u00e9gedetlen l\u00e9v\u00e9n az akkori id\u0151k k\u00e1osz\u00e1val \u00e9s z\u0171rzavar\u00e1val, a t\u00e1rsadalomt\u00f3l val\u00f3 elfordul\u00e1sban, \u00e9s a term\u00e9szethez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszat\u00e9r\u00e9sben keresett enyh\u00fcl\u00e9st. Err\u0151l az emberr\u0151l, aki feltehet\u0151en az i. e. VI. sz\u00e1zadban \u00e9lt (\u00e9s m\u00e1r maga ez a t\u00e9ny is bizonytalan), nem t\u00fal sokat tudunk. Az emberek \u00e1ltal\u00e1ban Lao-c\u00e9nek nevezt\u00e9k, ami azt jelenti: \u00d6reg mestere vagy V\u00e9n; a legenda szerint ugyanis \u00e9desanyja olyan sok\u00e1ig hordta m\u00e9h\u00e9ben, hogy m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9sekor feh\u00e9r volt a haja.
    \nAz egyetlen hivatalos besz\u00e1mol\u00f3 Lao-c\u00e9r\u0151l az i. e. II. \u00e9s I. sz\u00e1zadban \u00e9lt neves udvari t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Sze-ma Csien Si-csi (T\u00f6rt\u00e9neti feljegyz\u00e9sek) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. E forr\u00e1s szerint Lao-ce val\u00f3di neve Li Er volt. Cs\u00e1sz\u00e1ri lev\u00e9lt\u00e1rosk\u00e9nt szolg\u00e1lt a k\u00f6z\u00e9p-k\u00ednai Lojangban. Fontosabb azonban, amit ez a besz\u00e1mol\u00f3 Lao-c\u00e9r\u0151l a tov\u00e1bbiakban \u00edr: Lao-ce \u00e9lete legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t Csouban t\u00f6lt\u00f6tte. Amint el\u0151re l\u00e1tta Csou hanyatl\u00e1s\u00e1t, elhagyta a v\u00e1rost, \u00e9s az orsz\u00e1ghat\u00e1rra \u00e9rkezett. A hat\u00e1r\u0151r, Jin Hszi ezt mondta neki: ‘Uram, te vissza akarsz vonulni. Megk\u00e9rhetlek, hogy \u00edrj a kedvem\u00e9rt egy k\u00f6nyvet?’ Ez\u00e9rt h\u00e1t Lao-ce \u00edrt egy k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyvet, amely t\u00f6bb mint \u00f6tezer sz\u00f3t foglalt mag\u00e1ba, s amelyben az ‘\u00dat’ (Tao] \u00e9s az ‘Er\u0151’ [Te] fogalmait t\u00e1rgyalta. Azut\u00e1n elutazott. Senki sem tudja, hol halt meg.
    \nSok tud\u00f3s k\u00e9ts\u00e9gbe vonja e besz\u00e1mol\u00f3 hiteless\u00e9g\u00e9t. A Tao te king c\u00edmen ismert k\u00f6nyv (aminek ford\u00edt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban: Az \u00fat \u00e9s az er\u00e9ny k\u00f6nyven) mindenesetre megsz\u00fcletett, s ezt tekintik a taoizmus legfontosabb sz\u00f6veg\u00e9nek. R\u00f6vid, nehezen \u00e9rthet\u0151 versszakokban \u00edr\u00f3dott, n\u00e9melyik\u00fck csup\u00e1n h\u00e1rom vagy n\u00e9gy sz\u00f3b\u00f3l \u00e1ll. Ez\u00e9rt, s mivel n\u00e9h\u00e1ny k\u00ednai bet\u0171 jelent\u00e9se Lao-ce kora \u00f3ta jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott, a k\u00f6nyvnek sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9se l\u00e9tezik.<\/p>\n

    Tao te king<\/strong>
    \nA Tao te king-bee Lao-ce kifejtette elk\u00e9pzel\u00e9seit a ta\u00f3r\u00f3l, a term\u00e9szet alapvet\u0151 \u00fatj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s az emberi cselekv\u00e9s minden szintj\u00e9re alkalmazta azt. Hogy r\u00f6vid bepillant\u00e1st nyerj\u00fcnk a Tao te king-be, \u00c1gner Lajos ford\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l (1943) id\u00e9z\u00fcnk. Ebben a ta\u00f3r\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151ket olvashatjuk: Van egy l\u00e9ny: felfoghatatlan \u00e9s t\u00f6k\u00e9letes. \u00c9g \u00e9s F\u00f6ld keletkez\u00e9se el\u0151tt m\u00e1r megvolt … Nevezhetj\u00fck a vil\u00e1g anyj\u00e1nak. Mivel nev\u00e9t nem tudom, elnevezem Taonak. A Tao teremti a teremtm\u00e9nyeket \u00e9s a bel\u0151le \u00e1rad\u00f3 legf\u0151bb er\u0151 fenntartja, testi form\u00e1ba \u00f6nti \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gekkel ruh\u00e1zza fel \u0151ket. Ez\u00e9rt a teremtm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nincs egy sem, mely a Taot ne im\u00e1dn\u00e1 \u00e9s a legf\u0151bb er\u0151t ne tiszteln\u00e9 .
    \nMire k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk ezekb\u0151l a rejt\u00e9lyes szavakb\u00f3l? Arra, hogy a tao k\u00f6vet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra a tao egyfajta titokzatos kozmikus er\u0151, ami l\u00e9trehozta az anyagi vil\u00e1gegyetemet. A taoizmus c\u00e9lja: megtal\u00e1lni a ta\u00f3t, maga m\u00f6g\u00f6tt hagyni a vil\u00e1got \u00e9s eggy\u00e9 v\u00e1lni a term\u00e9szettel. Ez t\u00fckr\u00f6z\u0151dik vissza abban is, ahogyan a tao k\u00f6vet\u0151i az emberi viselked\u00e9sr\u0151l v\u00e9lekednek. A Tao te king-ben ez az ide\u00e1l a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fogalmaz\u00f3dik meg: Jobb az ed\u00e9nyt tele nem t\u00f6lteni, semhogy k\u00e9t k\u00e9zzel kelljen vinni a t\u00fals\u00e1gosan teli ed\u00e9nyt. Ha az \u00e9les t\u00e1rgyat gyakran haszn\u00e1lj\u00e1k, elveszti az \u00e9l\u00e9t. Az arannyal \u00e9s dr\u00e1gak\u00f6vekkel megrakott h\u00e1zra senki sem tud vigy\u00e1zni. Ha a gazdags\u00e1ghoz \u00e9s a ranghoz d\u00f6lyf j\u00e1rul, ez roml\u00e1st von maga ut\u00e1n. Ha valaki \u00e9rdemes munk\u00e1t v\u00e9gzett, \u00e9s dics\u0151s\u00e9get szerzett mag\u00e1nak, az vonuljon vissza, ezt rendeli a Tao . Ez a n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda azt mutatja, hogy a taoizmus, legal\u00e1bbis kezdetben, alapvet\u0151en filoz\u00f3fiai iskola volt. Az akkori id\u0151k elnyom\u00f3 feud\u00e1lis uralmi rendszer\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 igazs\u00e1gtalans\u00e1gok, a szenved\u00e9s, a puszt\u00edt\u00e1s \u00e9s az \u00e9rtelmetlens\u00e9g ellenhat\u00e1sak\u00e9nt a tao k\u00f6vet\u0151i b\u00e9k\u00e9t \u00e9s harm\u00f3ni\u00e1t kerestek, s ek\u00f6zben visszat\u00e9rtek annak az id\u0151nek az \u0151si hagyom\u00e1nyaihoz, amikor m\u00e9g nem uralkodtak kir\u00e1lyok \u00e9s miniszterek az egyszer\u0171 embereken. Az ide\u00e1l, amire t\u00f6rekedtek, a nyugodt vid\u00e9ki \u00e9let volt, egys\u00e9gben a term\u00e9szettel .<\/p>\n

    A taoizmus m\u00e1sodik b\u00f6lcse<\/strong>
    \nLao-ce legkiv\u00e1l\u00f3bb k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek Csuang Csout, azaz Csuang-c\u00e9t – jelent\u00e9se: Csuang mester – tekintett\u00e9k, aki tov\u00e1bbfejlesztette Lao-ce filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t. Csuang Ce c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben nemcsak a ta\u00f3t fejtette ki, hanem a jin \u00e9s a jang fogalm\u00e1t is megmagyar\u00e1zta, amit el\u0151sz\u00f6r a Ji-king c\u00edm\u0171 munk\u00e1ban ismertettek. N\u00e9zete szerint semmi sem igaz\u00e1n \u00e1lland\u00f3 vagy abszol\u00fat, hanem minden a k\u00e9t ellent\u00e9t k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban van. Az \u0150szi \u00e1radat c\u00edm\u0171 fejezetben ezt \u00edrta: A tao nem ismeri a v\u00e9get \u00e9s a kezdetet, csak az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tezik sz\u00fclet\u00e9s \u00e9s hal\u00e1l … Minden dolog l\u00e9te egy v\u00e1gtat\u00f3 l\u00f3hoz hasonl\u00edthat\u00f3 – \u00e1lland\u00f3an \u00e9s szakadatlanul v\u00e1ltozik, a m\u00e1sodperc minden t\u00f6red\u00e9k\u00e9ben. Mit tegy\u00e9l \u00e9s mit ne tegy\u00e9l? Egyszer\u0171en engedj szabad foly\u00e1st a v\u00e1ltoz\u00e1snak!
    \nA tehetetlens\u00e9g ezen filoz\u00f3fi\u00e1ja alapj\u00e1n a tao k\u00f6vet\u0151inek n\u00e9zete szerint semmi \u00e9rtelme annak, hogy az ember bele akarjon avatkozni abba, amit a term\u00e9szet elind\u00edtott. El\u0151bb vagy ut\u00f3bb \u00fagyis minden vissza fog t\u00e9rni a maga ellent\u00e9t\u00e9be. B\u00e1rmilyen elviselhetetlen is egy helyzet, hamarosan jobb lesz. B\u00e1rmilyen kellemes is egy helyzet, hamarosan el fog m\u00falni. (Ezzel ellent\u00e9tben l\u00e1sd: Pr\u00e9dik\u00e1tor 5:18, 19.) Ennek a filozofikus \u00e9letszeml\u00e9letnek jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja Csuang-ce egyik \u00e1lma, ami \u00e1ltal a legink\u00e1bb megmaradt az egyszer\u0171 n\u00e9p eml\u00e9kezet\u00e9ben: Egyszer Csuang-ce \u00e1lm\u00e1ban pillang\u00f3 volt; mindenfel\u00e9 repked\u0151 pillang\u00f3, aki boldognak \u00e9s szabadnak \u00e9rezte mag\u00e1t, \u00e9s semmit sem tudott Csuang-c\u00e9r\u0151l. Hirtelen fel\u00e9bredt: s akkor ism\u00e9t val\u00f3s\u00e1gosan \u00e9s f\u00e9lreismerhetetlen\u00fcl Csuang-ce volt. De most nem tudom: vajon Csuang-ce \u00e1lmodta azt, hogy \u0151 egy pillang\u00f3, vagy a pillang\u00f3 \u00e1lmodta azt, hogy \u0151 Csuang-ce. Ennek a filoz\u00f3fi\u00e1nak a hat\u00e1sa felismerhet\u0151 a k\u00e9s\u0151bbi gener\u00e1ci\u00f3k k\u00ednai m\u0171v\u00e9szeinek k\u00f6lt\u00e9szeti \u00e9s fest\u00e9szeti st\u00edlus\u00e1ban. De a taoizmus nem sok\u00e1ig maradt passz\u00edv filoz\u00f3fia.<\/p>\n

    A filoz\u00f3fi\u00e1t\u00f3l a vall\u00e1sig<\/strong>
    \nMik\u00f6zben azzal pr\u00f3b\u00e1lkoztak, hogy eggy\u00e9 v\u00e1ljanak a term\u00e9szettel, a tao k\u00f6vet\u0151i teljesen annak az elk\u00e9pzel\u00e9snek ker\u00fcltek az uralma al\u00e1, hogy a term\u00e9szet id\u0151tlen \u00e9s minden dolog visszat\u00e9r a maga kezdet\u00e9hez. \u00dagy gondolt\u00e1k, hogy a ta\u00f3val, vagyis a term\u00e9szet \u00fatj\u00e1val \u00f6sszhangban lev\u0151 \u00e9let \u00e1ltal tal\u00e1n eljuthat az ember a term\u00e9szet titkaihoz, s v\u00e9dett\u00e9 v\u00e1lhat a fizikai s\u00e9r\u00fcl\u00e9sekkel, a betegs\u00e9gekkel, s\u0151t m\u00e9g a hal\u00e1llal szemben is. B\u00e1r Lao-ce soha nem jutott ilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, a Tao te king egyes r\u00e9szei l\u00e1tsz\u00f3lag ezt a gondolatot sejtetik. A 16. r\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul ezt \u00edrja: A Tao \u00f6r\u00f6k. Aki olyan, minta Tao, annak a test muland\u00f3s\u00e1ga nem \u00e1rthat.
    \nCsuang-c\u00e9nek is szerepe volt abban, hogy ilyen okoskod\u00e1sok sz\u00fclettek. P\u00e9ld\u00e1ul a Csuang Ce c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv egyik p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9ben egy misztikus l\u00e9ny azt k\u00e9rdezi egy m\u00e1sikt\u00f3l Id\u0151s vagy m\u00e1r, m\u00e9gis gyermeknek l\u00e1tszol. Hogy lehet ez? A v\u00e1lasz \u00edgy hangzik: Megismertem a ta\u00f3t. Egy m\u00e1sik taoista filoz\u00f3fusr\u00f3l Csuang-ce ezt \u00edrta: Lie-ce meg tudta lovagolni a szelet. Boldogan vitorl\u00e1zva a h\u0171s sz\u00e9lben, tizen\u00f6t napig utazott, miel\u0151tt visszat\u00e9rt volna. A haland\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, akik az \u00f6r\u00f6k \u00fcdv\u00f6ss\u00e9get nyerik el, ritka az ilyen ember.
    \nA tao k\u00f6vet\u0151inek k\u00e9pzelet\u00e9t felgy\u00fajtott\u00e1k az ehhez hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek, s elkezdtek elm\u00e9lked\u00e9ssel, di\u00e9t\u00e1z\u00e1ssal \u00e9s l\u00e9gz\u00e9si gyakorlatokkal k\u00eds\u00e9rletezni, amikkel \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00e9sleltetni lehet a test hanyatl\u00e1s\u00e1t \u00e9s a hal\u00e1lt. Hamarosan legend\u00e1k jelentek meg a halhatatlanokr\u00f3l, akik k\u00e9pesek a felh\u0151k\u00f6n rep\u00fclni, s kedv\u00fck szerint megjelenni vagy elt\u0171nni, akik szent hegyeken vagy t\u00e1voli szigeteken \u00e9lnek sz\u00e1mtalan \u00e9vig, s harmattal vagy var\u00e1zslatos gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A k\u00ednai t\u00f6rt\u00e9nelem besz\u00e1mol arr\u00f3l, hogy i. e. 219-ben a Csin dinasztia egyik cs\u00e1sz\u00e1ra, Si Huang-ti egy flott\u00e1t ind\u00edtott e13000 fi\u00faval \u00e9s l\u00e1nnyal, hogy keress\u00e9k meg a halhatatlanok lak\u00f3hely\u00e9t, a legend\u00e1s Penglaj szigetet, s hozz\u00e1k vissza a halhatatlans\u00e1g f\u00fcv\u00e9t. Tal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gtelen is elmondani, hogy az elix\u00edr n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9rtek haza; de a hagyom\u00e1ny szerint ben\u00e9pes\u00edtett\u00e9k a szigetet, amit ma Jap\u00e1n n\u00e9ven ismer\u00fcnk.
    \nA Han dinasztia uralkod\u00e1sa alatt (i. e. 206-i. sz. 220) a taoizmus m\u00e1gikus gyakorlatai ism\u00e9t vir\u00e1gkorukat \u00e9lt\u00e9k. Vu-ti cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ll\u00edt\u00f3lag, b\u00e1r t\u00e1mogatta a konfucianizmust mint hivatalos \u00e1llami tan\u00edt\u00e1st, jobban vonz\u00f3dott a fizikai halhatatlans\u00e1g taoista eszm\u00e9j\u00e9hez. Az alk\u00edmia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel f\u0151k\u00e9nt halhatatlans\u00e1gpirul\u00e1k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett. A taoista szeml\u00e9let szerint \u00e9let akkor keletkezik, ha az ellent\u00e9tes yin \u00e9s jang (n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi) er\u0151k egyes\u00fclnek. \u00cdgy az \u00f3lom (s\u00f6t\u00e9t vagy yin) \u00e9s a higany (f\u00e9nyes vagy jang) \u00f6sszeolvaszt\u00e1s\u00e1val az alkimist\u00e1k ut\u00e1nozt\u00e1k a term\u00e9szeti folyamatot, \u00e9s azt hitt\u00e9k, hogy az eredm\u00e9ny a halhatatlans\u00e1gpirula lesz. A tao k\u00f6vet\u0151i kifejlesztettek j\u00f3gaszer\u0171 gyakorlatokat, l\u00e9gz\u00e9stechnik\u00e1kat, \u00e9tkez\u00e9si szab\u00e1lyokat \u00e9s szexu\u00e1lis gyakorlatokat is, amelyekr\u0151l \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy meger\u0151s\u00edtik az emberek \u00e9leterej\u00e9t \u00e9s meghosszabb\u00edtj\u00e1k az \u00e9letet. Eszk\u00f6zeikhez tartoztak a m\u00e1gikus talizm\u00e1nok, amikr\u0151l \u00fagy tartott\u00e1k, hogy a fegyverek sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlann\u00e1 teszik tulajdonosukat, sebezhetetlens\u00e9get k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6znek neki, vagy lehet\u0151v\u00e9 teszik sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a v\u00edzen j\u00e1rjon, illet\u0151leg a vil\u00e1g\u0171rben rep\u00fclj\u00f6n. Hogy t\u00e1vol tarts\u00e1k a gonosz szellemeket \u00e9s a vad\u00e1llatokat, az \u00e9p\u00fcletekre \u00e9s a kapuk f\u00f6l\u00e9 m\u00e1gikus pecs\u00e9teket er\u0151s\u00edtettek, amelyek rendszerint a yin – \u00edang szimb\u00f3lumot \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k.
    \nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az i. sz. II. sz\u00e1zadra v\u00e1lt a taoizmus szervezett\u00e9. Egy bizonyos Csang Tao-ling, aki m\u00e1gikus gy\u00f3gy\u00edt\u00e1ssal \u00e9s alk\u00edmi\u00e1val foglalkozott, titkos t\u00e1rsas\u00e1got alap\u00edtott Nyugat-K\u00edn\u00e1ban. Mivel minden tagnak \u00f6t m\u00e9rt\u00e9k rizst kellet fizetnie bel\u00e9p\u00e9sekor, mozgalmuk \u00f6t – m\u00e9rt\u00e9k-rizs taoizmus (wu-tou-mi tao) n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9. Csang aki azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy szem\u00e9lyes kinyilatkoztat\u00e1st kapott Lao-c\u00e9t\u0151l – lett az els\u0151 \u00e9gi mester. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt elk\u00e9sz\u00edtenie az \u00e9let elix\u00edrj\u00e9t, \u00e9s egy tigrisen lovagolva sz\u00e1llt fel \u00e9lve az \u00e9gbe a Lunghusanr\u00f3l (S\u00e1rk\u00e1nytigrishegy-r\u0151l) Csianghszi tartom\u00e1nyban. Cseng Tao-linggel kezd\u0151d\u00f6tt a taoista \u00e9gi mesterek \u00e9vsz\u00e1zadokig tart\u00f3 sora, s mindegyik\u00fckr\u0151l azt tartott\u00e1k, hogy Csang reinkarn\u00e1ci\u00f3i.<\/p>\n

    A keleti b\u00f6lcsess\u00e9g hagyat\u00e9ka<\/strong>
    \nK\u00edn\u00e1ban a dinasztikus uralom 1911-ben v\u00e9get \u00e9rt, s az\u00f3ta a konfucianizmus \u00e9s a tanizmus sok kritik\u00e1nak, s\u0151t \u00fcld\u00f6z\u00e9snek volt kit\u00e9ve. A taoizmus m\u00e1gikus \u00e9s babon\u00e1s szok\u00e1sai miatt vesztette hitel\u00e9t. A konfucianizmust feudalisztikusnak b\u00e9lyegezt\u00e9k, azt tartott\u00e1k r\u00f3la, hogy p\u00e1rtolja a szolgalelk\u0171s\u00e9g eszm\u00e9j\u00e9t, ami az embereket, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151ket szinte rabszolgasorban tartja. \u00c1m ezeknek a vall\u00e1soknak az alapgondolatai olyan m\u00e9lyen bev\u00e9s\u0151dtek a k\u00ednai gondolkod\u00e1sba, hogy – a hivatalos kritika ellen\u00e9re – m\u00e9g mindig sokan kitartanak mellett\u00fck.
    \nP\u00e9ld\u00e1ul a Globe and Mail c\u00edm\u0171 kanadai \u00fajs\u00e1g 1987-ben K\u00ednai szertart\u00e1sok: Pekingben ritk\u00e1k, de a partvid\u00e9ken m\u00e9g vir\u00e1goznak f\u0151c\u00edm alatt arr\u00f3l sz\u00e1molt be, hogy a vid\u00e9ki ter\u00fcleteken a temet\u00e9si szertart\u00e1sok, a templomi szolg\u00e1latok \u00e9s bizonyos babon\u00e1s szok\u00e1sok a k\u00f6zel 40 \u00e9vi ateista k\u00ednai uralom ellen\u00e9re m\u00e9g most is \u00e1ltal\u00e1nosak. Majd \u00edgy folytatta: A legt\u00f6bb falunak van egy feng sui embere, rendszerint egy id\u0151sebb lakos, aki tudja, hogyan kell olvasni a sz\u00e9l (feng) \u00e9s a v\u00edz (sui) erej\u00e9b\u0151l, s ez\u00e1ltal mindennek – az \u0151s\u00f6k s\u00edrj\u00e1t\u00f3l kezdve egy \u00faj h\u00e1zig, vagy ak\u00e1r a nappali berendez\u00e9s\u00e9ig – k\u00e9pes meghat\u00e1rozni a legkedvez\u0151bb hely\u00e9t.
    \nA taoizmus \u00e9s a konfucianizmus minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3, ahol a hagyom\u00e1nyos k\u00ednai kult\u00fara tov\u00e1bb \u00e9l. Tajvanon egy f\u00e9rfi, aki azt \u00e1ll\u00edtja mag\u00e1r\u00f3l, hogy Csang Tao-ling lesz\u00e1rmazottja, viseli az \u00e9gi mester tiszts\u00e9get, s mint ilyennek hatalma van taoista papokat (tao si) felszentelni. A Szent \u00c9gany\u00e1t, Macu istenn\u0151t a sziget, a tenger\u00e9szek \u00e9s a hal\u00e1szok v\u00e9d\u0151szentjek\u00e9nt tisztelik. Az egyszer\u0171 emberek f\u0151k\u00e9nt azzal foglalkoznak, hogy \u00e1ldozatokat mutatnak be a foly\u00f3k, a hegyek \u00e9s a csillagok szellemeinek, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foglalkoz\u00e1sok v\u00e9d\u0151szentjeinek, az eg\u00e9szs\u00e9g, a szerencse \u00e9s a gazdags\u00e1g isten\u00e9nek.
    \n\u00c9s mi a helyzet a konfucianizmussal? Vall\u00e1sk\u00e9nt ma m\u00e1r legfeljebb azt a szerepet t\u00f6lti be, amit egy nemzeti eml\u00e9km\u0171. K\u00edn\u00e1ban az \u00e1llam Konfucius sz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9n, K\u00f6fouban Konfucius templom\u00e1t \u00e9s a csal\u00e1di birtokot turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt tartja fenn. Ott a China Reconstructs c\u00edm\u0171 magazin szerint el\u0151ad\u00e1sokat tartanak a Konfucius tisztelet\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 szertart\u00e1s feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Szingap\u00farban, Tajvanon, Hongkongban \u00e9s m\u00e1s kelet-\u00e1zsiai ter\u00fcleteken pedig az emberek m\u00e9g mindig \u00fcnneplik Konfucius sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t.
    \nA konfucianizmus \u00e9s a taoizmus p\u00e9ld\u00e1ja azt mutatja, hogy az emberi b\u00f6lcsess\u00e9gen \u00e9s emberi elgondol\u00e1son alapul\u00f3 rendszer – f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, mennyire \u00e9sszer\u0171 \u00e9s j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa – v\u00e9g\u00fcl is nincs seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre az igaz Isten keres\u00e9s\u00e9ben. Mi\u00e9rt nincs? Az\u00e9rt, mert figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy egy fontos t\u00e9nyez\u0151t: nevezetesen egy szem\u00e9lyes Isten sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t \u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeit. A konfucianizmus az emberi term\u00e9szethez fordul, s azt tekinti a j\u00f3 cselekedetre motiv\u00e1l\u00f3 er\u0151nek, a taoizmus pedig mag\u00e1hoz a term\u00e9szethez. Ez azonban nem hely\u00e9nval\u00f3 bizalom, mert a teremtett dolgok, \u00e9s nem a Teremt\u0151 im\u00e1dat\u00e1hoz vezet .
    \nM\u00e1sr\u00e9szr\u0151l az \u0151s\u00f6k kultusz\u00e1nak \u00e9s a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1datnak a hagyom\u00e1nyai, a kozmikus \u00e9g el\u0151tti h\u00f3dolat \u00e9s a term\u00e9szetben tal\u00e1lhat\u00f3 szellemek tisztelete, valamint az ezekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 szok\u00e1sok \u00e9s szertart\u00e1sok olyan m\u00e9lyen gy\u00f6kereznek a k\u00ednai gondolkod\u00e1sm\u00f3dban, hogy ki nem mondott igazs\u00e1gokk\u00e9nt fogadj\u00e1k el \u0151ket. Egy k\u00ednai emberrel gyakran nagyon neh\u00e9z egy szem\u00e9lyes Istenr\u0151l vagy Teremt\u0151r\u0151l besz\u00e9lni, mert ez a fogalom sz\u00e1m\u00e1ra teljesen idegen
    \nTagadhatatlan, hogy a term\u00e9szet nagyszer\u0171 csod\u00e1kkal \u00e9s \u00e1mulatba ejt\u0151 b\u00f6lcsess\u00e9ggel van tele, s hogy mi emberek olyan csod\u00e1latos k\u00e9pess\u00e9gekkel vagyunk meg\u00e1ldva, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9rtelem \u00e9s a lelkiismeret. De – amint azt a buddhizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezet bemutatta – a term\u00e9szet csod\u00e1i a gondolkod\u00f3 embereket arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre ind\u00edtott\u00e1k, hogy lennie kell egy Tervez\u0151nek vagy Teremt\u0151nek. Ezt figyelembe v\u00e9ve, vajon nem az lenne az \u00e9sszer\u0171, ha meg akarn\u00e1nk tudni, ki is a Teremt\u0151? Maga a Teremt\u0151 is ezt k\u00edv\u00e1nja t\u0151l\u00fcnk: Emelj\u00e9tek fel a magasba szemeiteket \u00e9s l\u00e1ss\u00e1tok! Ki teremtette azokat? \u0150 az, aki elhozza sereg\u00fcket, s\u0151t n\u00e9ven sz\u00f3l\u00edtja valamennyit . Ha eleget tesz\u00fcnk ennek a felsz\u00f3l\u00edt\u00e1snak, nemcsak azt fogjuk megtudni, hogy ki a Teremt\u0151, hanem azt is, mit tartogat \u0151 a j\u00f6v\u0151nkre n\u00e9zve.<\/p>\n

     <\/p>\n

    Vissza az oldal elej\u00e9re!<\/a><\/p>\n

     <\/p>\n

    <\/a>Lao-ce, a taoizmus megalap\u00edt\u00f3ja<\/strong><\/h3>\n

     <\/p>\n

    \u00c9lete<\/strong>
    \nA hagyom\u00e1ny szerint a taoizmus Lao-ce-t\u0151l sz\u00e1rmazik, akir\u0151l azt mondj\u00e1k, I.E. kb. 604-ben sz\u00fcletett K\u00edn\u00e1ban. El\u00e9g hom\u00e1lyos alak, m\u00e9gcsak a nev\u00e9t sem tudjuk, a Lao-ce, mely jelent\u00e9se “az \u00d6reg Fi\u00fa”, “az \u00d6reg Bar\u00e1t”, vagy “a Nagy \u00d6reg Mester”, nyilv\u00e1nval\u00f3an tiszteletbeli nevek. Lev\u00e9lt\u00e1rosk\u00e9nt dolgozott a nyugati tartom\u00e1nyban, \u00e9s hogy ezen foglalkoz\u00e1sa mellett egy szer\u00e9ny \u00e9s egyszer\u0171 \u00e9letet \u00e9lt.
    \nK\u00edna egyik t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00e9nek besz\u00e1mol\u00f3ja szerint m\u00e9ly, spiritu\u00e1lis tud\u00e1s birtok\u00e1ban volt, amely ellenszeg\u00fclt a racion\u00e1lis felfog\u00e1snak. Ez alapj\u00e1n Konfuciuszt a Lao-ce-r\u0151l hallottak k\u00edv\u00e1ncsiv\u00e1 tett\u00e9k, egyszer megl\u00e1togatta \u0151t. Konfuciuszt ez a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ember zavarba ejtette, de hatalmas tiszteletet \u00e9rzett ir\u00e1nta. “Tudom, a mad\u00e1r rep\u00fcl; tudom, a hal \u00faszik; tudom, az \u00e1llatok k\u00e9pesek szaladni. A fut\u00f3 teremtm\u00e9nyek csapd\u00e1ba ejthet\u0151ek, az \u00fasz\u00f3k pedig fonott h\u00e1l\u00f3ba; amelyek rep\u00fclnek, ny\u00edllal lel\u0151het\u0151ek. De a s\u00e1rk\u00e1ny a tud\u00e1som f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll; a mennyekbe emelkedik a felh\u0151k\u00f6n \u00e9s a szeleken. Ma l\u00e1ttam Lao-ce-t, \u00e9s \u0151 olyan, mint egy s\u00e1rk\u00e1ny!”
    \nLao-ce elszomorodott azon, hogy a n\u00e9p idegenkedett a tan\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l, ami a term\u00e9szetes j\u00f3s\u00e1g m\u0171vel\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt, \u00edgy mag\u00e1nyt keresve a h\u00e1tralev\u0151 \u00e9veire, fel\u00fclt egy bivaly h\u00e1t\u00e1ra \u00e9s nyugat fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt. Hankao Szoros\u00e1n\u00e1l egy kapu\u0151r, l\u00e1tv\u00e1n a szokatlan v\u00e1ndorl\u00f3 szem\u00e9lyt, megpr\u00f3b\u00e1lta meggy\u0151zni arr\u00f3l, hogy forduljon vissza. Mivel ez nem siker\u00fclt, megk\u00e9rte az “\u00d6reg Fi\u00fat”, hogy legal\u00e1bb hagyjon egy jegyz\u00e9ket a hit\u00e9r\u0151l a civiliz\u00e1ci\u00f3nak, amit maga m\u00f6g\u00f6tt akar hagyni. Lao-ce beleegyezett. Visszavonult h\u00e1rom napra \u00e9s ut\u00e1na egy v\u00e9kony, 5000 jelb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6tettel t\u00e9rt vissza, melynek c\u00edme Tao Te King, avagy Az \u00dat \u00e9s Er\u00e9ny k\u00f6nyve. Hagyat\u00e9k az embereknek, amelyben meglelhetik hely\u00fcket a vil\u00e1gegyetemben, el lehet olvasni f\u00e9l \u00f3ra alatt is, de ak\u00e1r egy eg\u00e9sz \u00e9leten kereszt\u00fcl, \u00e9s ez maradt a taoizmus elv\u00e9nek az alap sz\u00f6vege napjainkig.<\/p>\n

     <\/p>\n

    A tao<\/strong>
    \nEz a sz\u00f3 utat, vagy \u00f6sv\u00e9nyt jelent. H\u00e1rom \u00e9rtelme van ennek az “\u00fat”-nak. El\u0151sz\u00f6r is, a tao a v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g \u00fatja. Ezt a ta\u00f3t nem lehet felfogni, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel pontosan meg\u00e9rteni, mivel ez t\u00e1gabb a racion\u00e1lis felfog\u00e1sn\u00e1l. A Tao Te King a nyit\u00f3sor\u00e1ban kijelenti, hogy a szavak nem azonosak a tao-val:<\/p>\n

    “Az \u00fat, mely sz\u00f3ba-foghat\u00f3,
    \nnem az \u00f6r\u00f6kt\u0151l-val\u00f3;
    \nA sz\u00f3, mely r\u00e1ja-mondhat\u00f3,
    \nnem az \u00f6r\u00f6k sz\u00f3.”<\/em><\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    Azonban ez a kimondhatatlan \u00e9s anyagt\u00f3l f\u00fcggetlen tao az alapja mindannak, ami bel\u0151le sz\u00e1rmazik. Mindenek f\u00f6l\u00f6tt, mindenek m\u00f6g\u00f6tt, mindenek alatt jelen van, ez a forr\u00e1sa mindennek, amelyb\u0151l sz\u00e1rmazik minden \u00e9s amelybe visszat\u00e9r minden. Oly tiszta \u00e9s csendes, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 l\u00e9tez\u0151, mindenek felett \u00e1ll\u00f3.
    \nHab\u00e1r a tao anyagt\u00f3l f\u00fcggetlen m\u00e9gis \u00f6nmag\u00e1ban rejl\u0151. Ebben a m\u00e1sodlagos \u00e9rtelemben a vil\u00e1gegyetem megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, a mindens\u00e9g mozgat\u00f3 ereje, az \u00e9letet szab\u00e1lyoz\u00f3 alapelv.
    \nAlapj\u00e1ban v\u00e9ve a szellem, \u00e9s nem anyag, kimer\u00edthetetlen; min\u00e9l ink\u00e1bb ig\u00e9nybe veszik, ann\u00e1l jobban \u00e1rad, mivel ez a “v\u00e9gtelen forr\u00e1s”. Elker\u00fclhetetlens\u00e9get szimboliz\u00e1l, amikor az \u0151sz k\u00f6zeleg “egyetlen lev\u00e9lnek sem kegyelmez a sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9\u00e9rt, egyetlen vir\u00e1gnak sem az illat\u00e1\u00e9rt.” A jelleme v\u00e9g\u00fcl is j\u00f3s\u00e1gos. Kellemes, nem kapkod\u00f3, folytonos, nem haboz\u00f3, v\u00e9gtelen\u00fcl nagylelk\u0171. Mindennek \u00e9letet ad\u00f3, “a vil\u00e1g Anyj\u00e1nak” lehetne nevezni.
    \nA tao er\u00e9ny\u00e9nek megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se ellent\u00e9tben \u00e1ll Konfuciusz\u00e9val, mivel Konfuciusz minden igyekezet\u00e9t \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9t ide\u00e1lis reakci\u00f3k \u00e9s mint\u00e1k fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re szentelte, amiket tudatosan el lehet saj\u00e1t\u00edtani. A taoizmus viszont azt mondja, hogy hangol\u00f3dj r\u00e1 a tao-ra \u00e9s spont\u00e1n b\u00edzd r\u00e1 magad.
    \nHogyan is tudn\u00e1nk le\u00edrni azt a cselekv\u00e9st amely a tao-b\u00f3l ered? Az ilyen cselekv\u00e9st egy v\u00e9gtelen\u00fcl finom, bonyolult er\u0151 gondoz, ami \u00e9lettel teli \u00e9s nem ismeri az er\u0151szakot, kapkod\u00e1st. Csak hagyni kell, hogy a tao ki \u00e9s be \u00e1ramoljon, am\u00edg az \u00e9let egy t\u00e1ncc\u00e1 v\u00e1ltozik, amelyben megsz\u0171nik a kiegyens\u00falyozatlans\u00e1g \u00e9s a ser\u00e9nyked\u00e9s. Ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem a t\u00e9tlens\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l, hanem a rugalmass\u00e1gr\u00f3l, az egyszer\u0171s\u00e9gr\u0151l \u00e9s a szabads\u00e1gr\u00f3l \u2013 olyan tiszta hat\u00e9konys\u00e1g, amelyben semmi mozdulat sem v\u00e9sz k\u00e1rba.<\/p>\n

    “Az \u00f3vatos v\u00e1ndor nem hagy l\u00e1bnyomot;
    \na gondos-besz\u00e9d\u0171 nem kelt haragot;
    \nj\u00f3 sz\u00e1mol\u00f3nak nem kell t\u00e1bla”<\/em><\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    A tao k\u00f6vet\u0151i a term\u00e9szet megnyilv\u00e1nul\u00e1saib\u00f3l a vizet tal\u00e1lt\u00e1k a legjellemz\u0151bbnek re\u00e1. Le voltak ny\u0171g\u00f6zve mily k\u00f6nnyed\u00e9n tartja meg \u00e9s hordozza a felsz\u00edn\u00e9n a dolgokat. Az aki meg\u00e9rti az \u00e9leter\u0151t, tudat\u00e1ban lesz annak, hogy ha abbahagyja a s\u00fcrg\u00e9st, csapkod\u00e1st \u00e9s re\u00e1b\u00edzza mag\u00e1t, akkor az fenntartja \u0151t \u00e9s v\u00e9delmezni fogja. Alkalmazkod\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tben a v\u00edznek ismeretlen ereje van, egyes dolgokat megszil\u00e1rd\u00edt, m\u00e1sokat pedig megpuh\u00edt. Folyamban a k\u00f6vek \u00e9l\u00e9t k\u00f6veti \u00e9s lekerek\u00edti azokat, csak az\u00e9rt hogy kaviccs\u00e1 alakuljanak. Az akad\u00e1lyokon utat t\u00f6r mag\u00e1nak. L\u00e1gy foly\u00e1sa omlaszt \u00e9s elhordja az \u00f6r\u00f6k \u00e9let\u0171nek hitt szikl\u00e1kat.<\/p>\n

    “Nincs l\u00e1gyabb, mint a v\u00edz,
    \nm\u00e9gis a k\u00f6veket kiv\u00e1jja:
    \nnincs k\u00fcl\u00f6nb n\u00e1la.
    \nA gyenge legy\u0151zi az er\u0151set,
    \na l\u00e1gy a kem\u00e9nyet:
    \naz \u00e9g alatt mindenki tudja,
    \nm\u00e9g sincs, aki val\u00f3ban felfogja.”<\/em><\/strong><\/p>\n

    Aki a v\u00edz ezen er\u00e9ny\u00e9t elsaj\u00e1t\u00edtja, a Tao Te King szerint “cselekv\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl cselekszik”.<\/p>\n

     <\/p>\n

    <\/a>Medit\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/h3>\n

    A tiszta szellemet csak egy “fegyelmezett \u00e9s letisztult” \u00e9letben lehet megismerni. Csak ott fogja felt\u00e1rni mag\u00e1t, ahol minden tiszta; ez\u00e9rt “tegy\u00fck f\u00e9lre az \u00e9n-t” (ego-t). A zavar\u00f3 \u00e9rzelmeket szint\u00e9n el kell oszlatni. A zavaros elme megakad\u00e1lyozza az \u00f6nvizsg\u00e1latot, amellyel eljuthatunk a tudatoss\u00e1g forr\u00e1s\u00e1ig. A v\u00e1gy \u00e9s ellen\u00e9rz\u00e9s, a szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s \u00f6r\u00f6m, a boldogs\u00e1g \u00e9s harag \u2013 mindegyik le kell csillapodjon, ha azt szeretn\u00e9nk, hogy az elme visszat\u00e9rjen az eredeti tisztas\u00e1g\u00e1hoz, \u00e9s csak a b\u00e9ke \u00e9s a nyugalom seg\u00edt ennek el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben. Engedd a nyugtalans\u00e1got sz\u00e9toszlani, csak \u00edgy jelenik meg a harm\u00f3nia az elme \u00e9s a kozmikus forr\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.
    \nIgaz\u00e1n k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1nk, de nem k\u00e9zzel foghat\u00f3, akarattal nem lehet megszerezni. Messzir\u0151l \u00fagy t\u0171nik, mint a v\u00e9gtelen legt\u00e1volabbi hat\u00e1ra. De nincs t\u00e1vol, minden nap haszn\u00e1ljuk az erej\u00e9t. Az \u00e9ltet\u0151 l\u00e9lek \u00fatja kit\u00f6lti a teljes test\u00fcnket, m\u00e9gsem lehet nyomon k\u00f6vetni. T\u00e1vozik, de nem hagy el. J\u00f6n, de nincs itt. N\u00e9ma, nem ejt egy hangot sem, de m\u00e9gis \u00e9szlelhetj\u00fck, hogy ott van az elm\u00e9nkben. Hom\u00e1lyos \u00e9s s\u00f6t\u00e9t, nincsen k\u00fcls\u0151 form\u00e1ja, m\u00e9gis nagy \u00e1raml\u00e1ssal \u00f6z\u00f6nl\u00f6tt bel\u00e9nk sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkkor.
    \n\u00c9n-n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g (ego n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g), tisztas\u00e1g \u00e9s \u00e9rzelmi nyugalom az el\u0151zetesei a teljes \u00f6nmegismer\u00e9snek, de ezek m\u00e9ly medit\u00e1ci\u00f3kban tet\u0151z\u0151dnek. “V\u00e1rj csendben, a l\u00e9lek f\u00e9nye megjelenik \u00e9s otthont teremt”.
    \n\u00c9s miut\u00e1n el\u00e9rj\u00fck az \u00f6nmegval\u00f3sul\u00e1st, mi t\u00f6rt\u00e9nik? Vele egy\u00fctt megnyilv\u00e1nul az igazs\u00e1g, az \u00f6r\u00f6m \u00e9s az er\u0151. Minden a hely\u00e9re ker\u00fcl. Az \u00e1llapotot nem lehet csak \u00fagy jellemezni, hogy kellemes. A tudatoss\u00e1g forr\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se olyan, mint a der\u0171 \u00e9s a mozdulatlans\u00e1g. Ez az er\u0151 egyes\u00edtheti a Mennyet \u00e9s a F\u00f6ldet.<\/p>\n

    “A cselekv\u0151 elbukik,
    \na szorongat\u00f3 vesz\u00edt.
    \nEz\u00e9rt a b\u00f6lcs
    \nnem cselekszik \u00e9s nem bukik,
    \nnem szorongat \u00e9s nem vesz\u00edt.
    \nAki nagy-hamar eredm\u00e9nyt akar,
    \n\u00f6v\u00e9 a kudarc;
    \nde aki el\u0151re gondol a v\u00e9g\u00e9re,
    \nnem \u00e9ri kudarc.
    \nEz\u00e9rt a b\u00f6lcs
    \nv\u00e1gyik a v\u00e1gytalans\u00e1gra,
    \nnem s\u00f3v\u00e1rog ritkas\u00e1gra,
    \ncsak a tudatlant\u00f3l tanul,
    \ncsak k\u00f6z\u00f6s \u00faton vonul,
    \na term\u00e9szetes rendet k\u00f6veti
    \ns er\u0151szakkal meg nem t\u00f6ri.”<\/em><\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    <\/a>Taoista \u00e9rt\u00e9kek<\/strong><\/h3>\n

    M\u00e9g mindig a v\u00edz anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve, a taoist\u00e1k visszautas\u00edtottak minden verseng\u00e9st \u00e9s bizonygat\u00e1st. A vil\u00e1g tele van olyan emberekkel akik valakikk\u00e9 szeretn\u00e9nek v\u00e1lni vagy bajt okozni. Mindig el\u0151re furakodnak \u00e9s ki akarnak t\u0171nni a t\u00f6bbiek k\u00f6z\u00fcl. A taoizmusban nincs sok haszna az ilyen tehets\u00e9gnek.<\/p>\n

    “A l\u00e1bujjhegyre \u00e1gaskod\u00f3
    \nnem \u00e1ll sok\u00e1ig,
    \na nagy l\u00e9ptekkel rohan\u00f3
    \nnem megy sok\u00e1ig,
    \na f\u00e9nybe-\u00e1ll\u00f3
    \nnem lesz f\u00e9nyes,
    \na mag\u00e1t-hirdet\u0151
    \nnem lesz h\u00edres…”<\/em><\/strong><\/p>\n

    Minden formalizmus, cerem\u00f3nia hidegen hagyta \u0151ket. A konfucianizmus csak egyike volt az olyan emberi ir\u00e1nyzatoknak, amelyik az \u00e9letet szab\u00e1lyokban \u00e9s szok\u00e1sokban k\u00f6zel\u00edtette meg. Minden kisz\u00e1m\u00edtott rendszer, minden k\u00eds\u00e9rlet, amely az \u00e9let mozzanatait kifog\u00e1stalan sorrendbe rendezi, \u00e9rtelmetlen.
    \nEgy m\u00e1sik jellemz\u0151je a taoizmusnak az \u00e9rt\u00e9kek viszonylagoss\u00e1ga \u00e9s az ellent\u00e9tek azonoss\u00e1ga. A hagyom\u00e1nyos k\u00ednai Yin – Yang a szimb\u00f3luma. Ez mag\u00e1ba foglalja az \u00e9let \u00f6sszes ellent\u00e9t\u00e9t: j\u00f3-rossz, akt\u00edv-passz\u00edv, pozit\u00edv-negat\u00edv, vil\u00e1gos-s\u00f6t\u00e9t, ny\u00e1r-t\u00e9l, f\u00e9rfi-n\u0151. Annak ellen\u00e9re, hogy a felek fesz\u00fclts\u00e9gben vannak egym\u00e1ssal, nem teljes m\u00e9rt\u00e9kben ellent\u00e9tesek, ink\u00e1bb kieg\u00e9sz\u00edtik \u00e9s kiegyens\u00falyozz\u00e1k egym\u00e1st. Mindegyik bef\u00e9rk\u0151zik a m\u00e1sik f\u00e9lbe \u00e9s nyomot hagy a legm\u00e9lyebb zug\u00e1ban. V\u00e9g\u00fcl mindk\u00e9t felet ugyanaz a k\u00f6r fogja k\u00f6r\u00fcl, a tao az \u00f6r\u00f6k teljess\u00e9g\u00e9ben. Ebben az egys\u00e9gben az ellent\u00e9tek \u00e1tv\u00e1ltoznak, nem m\u00e1sak, mint v\u00e9gtelen, egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 mozzanatok, sz\u00fcntelen\u00fcl ellent\u00e9tt\u00e9 v\u00e1ltoznak \u00e9s helyet cser\u00e9lnek. Az \u00e9let nem egy cs\u00facs vagy egy c\u00e9l fel\u00e9 halad, hanem visszat\u00e9r \u00f6nmag\u00e1ba, egy teljes k\u00f6rt \u00edr le, am\u00edg r\u00e1 nem \u00e9bred, hogy minden egy \u00e9s minden hely\u00e9n val\u00f3.<\/p>\n

     <\/p>\n

    Vissza az oldal elej\u00e9re!<\/a><\/p>\n

     <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    – A mozg\u00e1sm\u0171v\u00e9szet el\u0151nyei – A taoizmus kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l – A yin-yang – A tao-r\u00f3l –\u00a0Lao-ce, a taoizmus megalap\u00edt\u00f3ja – Medit\u00e1c\u00f3 – Taoista \u00e9rt\u00e9kek       A mozg\u00e1sm\u0171v\u00e9szet el\u0151nyei\u00a0 1. Kezdj\u00fck ott, hogy a mozg\u00e1sra sz\u00fcks\u00e9ge van a szervezet\u00fcnknek \u00e9s a test\u00fcknek egyar\u00e1nt. Ha ezt tudatosan \u00e9s \u00e9sszer\u0171en tessz\u00fck, akkor eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk \u00e9s a mindennapi \u00e9let\u00fcnk … <\/p>\n

    Continue lendo »<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/23"}],"collection":[{"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=23"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/23\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":77,"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/23\/revisions\/77"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/danso.kungfuacademy.d250.hu\/taichi_wingchun\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=23"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}