A Kung-fu és története
A Wing-Chun története
Formagyakorlatok – kiegészítők – eszközök
Egyéb gyakorlat sorozatok
Wing-Chun fegyverek
Alapfogalmak
Ütések elhárítása
Az 5 Wing-Chun elv
Mesterek
Szakirodalom és használt elméleti anyagok
Már időszámításunk előtt 2800-ban az istenek a “mennyei birodalom” ellen egy bikafejű, kígyótestű (sárkány) szörnyeteget küldtek. A kínai császár maga ment, hogy megölje a szörnyeteget! Huang-ti “sárga császár” által ott alkalmazott lépések, ütések, és bottechnikák ill. boksztechnikák lesznek az alaptechnikái a kung-funak. A kung-fu nevet jóval később kapta, előtte több néven ismeretes: chuan-fa, kínai box, majd kung-fu és napjainkban kínában “wu-shu” néven gyakorolják!
A későbbiekben a kolostorok szolgálják, a kung fu fejlődését. A leghíresebb a “shaolin kolostor“, melyet 520-ban Pa-Ti-Ta-Mo (Bohidharma) alapított, ő Indiából ment Kínába.
A kung-fu elsősorban az állóképesség fejlesztésére szolgál (sok meditáció után fizikailag egyensúlyban legyenek). Majd kialakultak a védekező technikák, mivel a kolostorokat rendszerint kirabolták. Fegyverek és ökölharc. Különböző állatokat figyeltek meg, hogy hatékonyabbak legyenek! Az akkori orvosok (i.e. 2800-ban) fejlett gyógyászatok alakítottak ki. A kung-fu bölcsőjét a Shaolin kolostornak tartják!
A kung-fu fejlődését meghatározták az akkori vallások és filozófiák is!
5 fő állat mozgását figyelték meg, majd harcművészetükbe ötvözték:
- tigris
- kígyó
- daru
- sárkány
- medve
A Kung-fu szó jelentései:
- harcművészet
- valamiben jártasság
- művészet mestere
- ügyes ember….stb.
„A Kung-Fu általános kifejezés, és azt jelenti, hogy egy művészet mesteri fokon való űzése, egy nehéz feladat végrehajtása magas szinten koncentrált erőfeszítéssel. Végső soron jó sok kemény munkát és gyakorlást jelent.
Kung – teljesítés, véghezvitel; Fu – erőfeszítés.
Nyugati szavakkal azt lehetne mondani, hogy Muhammad Ali megvalósította a Kung-fut az ökölvívásban, Michelangelo megvalósította a Kung-fut a képzőművészetben, Ernest Hemingway eljutott a Kung-fuhoz az irodalomban.
Ez a kifejezés, amely magában foglalja a kínai küzdelem mestereinek sajátos „Kung-fuját” is, nyugaton tévesen azonosították a „kínai harci művészetekkel” Jóllehet, egy felületes magyarázatot adtak akkor, amikor áttörték a nyelvi elválasztó sorompót, a mai, angolul beszélő világ elfogadta ezt a szóhasználatot, és úgy érti, hogy a Kung fu valamiképp a kínai küzdelmi rendszerekkel kapcsolatos. Úgy érezzük, hogy ezt el kellet magyaráznunk, de azért nem akarunk terminológiai keresztes hadjáratot indítani, és mi is elfogadjuk a kínai harci művészetek verbális amerikanizációját. Mindenesetre ezt a kifejezést csak a Ming dinasztia első időszakától használják rendszeresen, amikor a regények virágoztak a tizennegyedik században.
A népszerű könyvek közül sok dicsőítette a küzdőmesterek kitartó erőfeszítéseit, akik megszabadítottak egy tartományt a betörő banditáktól. A „Kung-fu” alkalmas kifejezés volt a bátor mesterek teljesítményének jellemzésére.
Másrészt a tényleges kínai szakkifejezés a harci művészetekre: Wu Shu.
Azt jelenti, hogy katonai művészet, az önvédelem és a bátorság edzése. Wu – katonai, Shu – technikák.
Ha a nyugati történelmi fogalmakat vesszük alapul, akkor a Wu kínai írásjel először a bronz feliratokon, mintegy háromszáz évvel trójai háború előtt – Kr.e. 1200 – jelent meg.
Az az írásjel, amely a Wu Shu-t ábrázolja, két részből áll. Az első jelenti a megállítás aktusát, a második pedig a kard piktográfiája. Együttesen azt a gondolatot szimbolizálják, hogy katonai erő alkalmazásával legyőzni az erőszakos rendetlenséget, és előmozdítani a békét azáltal, hogy eltesszük a pajzsokat és a kardokat. Ez azon az ősi tanácson alapszik, miszerint: „A fegyver olyan, mint a tűz, ha nem oltják ki, szükségképpen megégeti a felhasználóját.” Ez lett a későbbi harcművészek hitvallása, akik nem éltek küzdőképességeikkel, kivéve, ha éppen segíteni kívántak volna másnak. Ezt a művészetet arra használták, hogy szolgáljon és védjen, miközben, ha csak lehetséges el kell kerülni a konfliktusokat.
Ha azonban a küzdelem elkerülhetetlenné válik, a mester támadóját olyan védtelenné teheti, mint amilyen a vízfestmény a zápor szűnni nem akaró esőcseppjei alatt. …”
A Wing Chun története
/ James Yimm Lee-től /
Csakúgy, mint sok más híres harcművészet, a Wing Chun kialakítása is a Qing Dinasztia ellen harcoló, lázadó kínaiak nevéhez fűződik, akik a harcművészeti formák megteremtésével, gyakorlásával és továbbörökítésével az elnyomók ellen, a túlélésért harcoltak. Ezeket a forradalmárokat a kínai nép hősöknek tekinti, nevükhöz számtalan csodás történet kötődik, melyek valóságtartalmát azonban ma már nagyon nehéz leellenőrizni.
A wing chunt (jelentése örök/gyönyörű tavasz) egy nő, Yim Wing-chun alapította, kb. 400 évvel ezelőtt a XVI. században.
A Wing Chun legendája a Siu Lam (Shaolin) kolostorban kezdődött a Qing dinasztia idején.
A templom nemcsak szerzetesek szent helye, de az uralmon lévő Qingek ellen harcoló, és a katonák elől bujkáló lázadó forradalmárok búvóhelye is volt egyben. A lázadó tevékenység felszámolása során a császári csapatok a templomot is elfoglalták, porig égették, a szerzeteseket pedig kivégezték. A mészárlás elől öt papnak sikerült megmenekülnie. Név szerint Jee Shim (a templom apátja), Fung Dao-Duk, Miu Hin, Bak Mei (taoista szerzetes), és Ng Mui (apáca).
Ng Mui vándorlásai során egy időre, Sichuan és Yunnan tartomány határán lévő, a Daliang hegység lábánál fekvő Fehér Daru taoista templomban keresett menedéket. A legenda szerint itt történt, hogy szemtanújává vált egy daru és egy kígyó közötti küzdelemnek. A látottak inspiráló hatására egy új – ekkor még névtelen – harci rendszer alapjait fektette le. Bár művészetét a Ming dinasztia restaurálásáért küzdő loyalisták kiképzésére szánta, vándorlásai során megtanította stílusát egy fiatal lánynak, akit egy helyi bűnöző házasságra akart kényszeríteni. Ng Mui átadta tudását a lánynak, aki az apáca javaslatára nyilvános küzdelemre hívta ki “kérőjét”. Yim Wing-chun – az ifjú hölgy – fölényes győzelmével nemcsak a nem kívánt házasságtól szabadult meg, de egy csapásra híres küzdővé vált.
Yim Wing-chun később hozzáment udvarlójához, Leung Bok-Chaohoz. Az apáca művészetét megtanította férjének, aki a stílust felesége tiszteletére Wing Chun Kuen-nek – Gyönyörű Tavasz Öklének nevezte el.
A hagyomány úgy tartja, felesége halála után – annak kívánságára – Leung Bok-Chao útra kelt, hogy továbbadja tudását. Vándorlásai során találkozott egy fiatal orvossal – Leung Lan-Kwai-val, akit tanítványául fogadott. Leung Lan-Kwai mutatta be Leung Bok-Chao-nak a Hung Suen Hei Ban – a Vörös Bárka Operatársulat tagjait, akik valójában Ching ellenes lázadók voltak, és különböző szabotázsakciókkal harcoltak a Manchu elnyomók ellen.
Egy ideig Jee Shim – a Shaolin életben maradt apátja – is bárkájukon bujkált üldözői elől. Ez idő alatt a társulat tagjait a Shaolin egyik rendkívül effektív harci rendszerére tanította. Leung Bok-Chao tudását tovább adta az operatársulat tagjainak. Tanítványa volt többek között Wong Wah-Bo, Leung Yee-Tai, Gao Lo Chung, Fa Jee Ming, Dgo Ngan Shun, Lai Fook-Shun, Dai Fa Min Kam, Hung Gun Biu és mások.
Wong Wah-Bo nem csak színésze volt a társulatnak, de a bárka kormányosa is. Állítólag nagyon ügyesen bánt a bárka irányításához használt hosszúbottal. Látván ügyességét, Jee Shim megtanította őt a Shaolin 6,5 pontos botjának használatára. A későbbiek során Wong Wah-Bo és Leung Yee-Tai – közös gyakorlásaik során – beépítették a hosszúbot rendszerét a Wing Chun stílusba.
Leung Yee Tai és Wong Wah Bo később továbbadták tudásukat egy orvosnak, Leung Jannak.
Dr. Leung Jan ismert orvos volt Foshan városában. Közismert volt szerény, kedves természetéről és magas szintű harci tudásáról. Számtalan kihívásos mérkőzés győzteseként nagyhírű kung- fu mesterré vált, győzelmeiről jó néhány történet terjedt el Kína szerte. Munkája mellett a Wing Chun tanításának szentelte életét.
A Fa Jee utcában nyitotta meg iskoláját, amit mindenki csak Jan Sang Tong – Jan Úr Terme – néven ismert. Éveken át tanított és öregbítette a Wing Chun hírnevét Foshan-ban. Tanítványa volt többek között Wong Wah Sum, Leung Bak-Cheung, Yik Ying, Lai Yeung-Yin, Tse Biu, és Chan Wah Sun. Leung Jan 73 éves korában visszavonult, és hazaköltözött szülőfalujába Gu Lao-ba. Azonban a tanítást ott is folytatta egészen 76 éves korában bekövetkezett haláláig.
Leung Jan számos tanítványa közül kiemelkedő képességű volt Chan Wah-Shun, aki továbbvitte mestere iskoláját annak visszavonulása után. Mesteréhez hasonlóan számos győzelemmel növelte stílusa hírnevét Foshan-ban. Chan Wah-Shun tanítványa volt Ng Siu-Lo, Ng Jung-So, Lui Yiu Chai, Lai Hip-Chi, Chan Yiu-Min, Yip Man és mások.
[fbalbum url=”https://www.facebook.com/media/set/?set=a.445573155575448.1073741841.442516285881135&type=3uploaded20″ desc=”1″ random=”1″]
A legnevezetesebb mesterek: Leong Bok Sul; Wong Wah Bo; Leong Yee Tai; Leong Jon; Chan Wah Soon; Wong Soon Sum; Leong Sheong; és a legismertebb: Yip Man nagymeste.
A Wing Chun az elvek és a logika művészete.
Formagyakorlatok – kiegészítők – eszközök
Sil lim tao – kis képzelet
A sil lim tao (kis képzelet) a wing chun egyes számú forma tao gyakorlata. 160 mozdulat , pozíciója a jee yee kim yang mah (ülőgalamb ujjhegy állás).
Minden komolyabb technika előtt ezzel kell kezdeni és átismételni. Soha nem hagyhatjuk ki edzésünkből, mivel az összes alaptechnikát átismételjük, amikor gyakoroljuk, végezzük az első formagyakorlatot! Mindig bal kézzel kezdjük, majd a jobbal ismételjük meg a technikai sorozatot, mindezt annyiszor, mint a bal kézzel. Tartalmazza az összes alapütést, védést. Az alapelvek egy részét is gyakoroltatja és tartalmazza is. Mivel ez az első tao, így a legegyszerűbb és a legrövidebb is. Valamikor lépést is tartalmazott, de a reformálás óta nincs benne lépéses elem.
Alapja a chi sao-nak is. A sil lim taot tudnunk kell lassan és gyorsan is végeznünk. Amikor lassan végezzük, akkor légzőtechnikaként kell, amikor gyorsan, akkor rövid időn belül kell megcsinálni. A sil lim tao gyakorlatai bemozgatják a csuklót és karokat egyaránt. A különböző csuklómozdulatok elősegítik a laza ízületeket, hogy ne legyenek merevek. Különböző alapkombinációk fejlesztésére és a stílus alapmozgására is megtanít. Ebben a taoban csak egykezes technikák vannak.
Ne feledjük, a sil lim tao olyan fontos szerepet játszik a win chun edzésben, hogy ezzel a gyakorlattal kell kezdeni minden fokozatnál, mielőtt komolyabb dolgokkal folytatnánk! Ez egy tanuló szintű forma tao gyakorlat.
Chum kil tao – hidak, vagy karok keresése
A chum kil tao (hidak, vagy karok keresése) a wing chun kettesszámú forma tao gyakorlata.
165 mozdulat, pozíciója a yee kim yang mah (galambállás). Ez a tao komolyabb szintű tudást és rutint igényel a gyakorlótól. Több irányba végez mozgást, így a helyben mozgáson kívül lépéseket is tartalmaz úgy, hogy különböző védéseket és ütéseket egyaránt végre kell hajtanunk – Kombinált technikát, testsúly áthelyezést, alapelvek érvényesítését, lépéseket.
A chum kil tao két változata közti különbség mindössze a lépések oldalra való gyakorlása.
A chum kil tao technikái alkalmasak önvédelmi technikákra, illetve közelharcra is. A chum kil tao oldalra és szemből jövő ellenfelekre is öszpontosít. Az egyszerűséget megtartva, de kombinálva az alaptechnikákat, ami új technikát eredményez.
A technikák az ellenfél karjának a keresését célozza, és annak hatástalanítását, ill. bénítását. A visszatámadás mindig “egy nincs több lehetőség”-re készít fel. A karok keresése azt jelenti, hogy az ellenfél karját bong-saoval (könyökvédéssel hárítjuk). A bong-sao alkalmazása a központi célja ennek a taonak. A chum kil tao mesterszintű forma. Mielőtt végrehajtanánk, a sil lim tao-t végezzük el!
A chum kil tao-ban megtaláljuk a lovagló-helyzet gyakorlat pozícióit mindkét irányba, és közben alkalmazni kell a technikákat is, ami nehezíti a technika kivitelezését.
A chum kil tao technikát mindkét oldalra végezni kell, ugyanúgy, mint a sil lim tao-nál. Itt is bal kézzel kezdjük, majd jobbal ismételjük ugyanazt a sorozatot. Ne feledjük, a formagyakorlatnak ritmusa és dinamikája is van, csak úgy lehet érvényesíteni a chum kil tao technikáit, ha ezeket nem hagyjuk el! Ellenfeleken is lehet gyakorolni technikáit, külön-külön a mozdulatokat, és nem kell az egész taot végigcsinálni.
A chum kil taoban nem csak testmagasságig vannak védések, hanem jócskán elhagyva a testvonalat, a fej fölött is, ami fegyveres támadás esetén is előnyös.
Soha nem frontális a védés! A lépések araszoló gyors mozdulatok. Az araszolás olyan, mint a hernyó mozgása a fán. Mivel a súlypontunk hátul van, az első lábon nincs jelentős súly, így nem tudják azt kirúgni, de könnyebb egy gyors rátartást végezni előre (belső, külső, teli talppal).
Ez a chum kil tao.
Bil jee tao – repülő ujjak, vagy ujjszúrás
A bil jee tao (repülő ujjak, vagy ujjszúrás) a wing chun hármasszámú forma tao gyakorlata
180 és 250 mozdulat, pozíciója a yee kim yang mah (galambállás).
A legmagasabb szintű forma tao gyakorlat a wing chun stílusban. Ezt a formát az alapítók csak a legjobbaknak tanították meg. Napjainkban idősebb mesterszintű gyakorló végezheti (si-gung).
A bil jee a leggyorsabb forma tao és a legaktívabb technikában. Itt az ujjhegyeknek is nagy szerepe van a technika kivitelezésében, így már edzett ujjhegyeknek kell lenniük. Több irányban igen gyorsan megelőző technikák sorozata követi egymást. Ez a forma nem szimmetrikus, mint a megelőző két másik tao. Az ujjhegy, a kézél és a bong-sao alkalmazás a leggyakoribbak. Alaphelyzetben is több irányba tud mozogni.
Magas ívű védelem és alacsony védelmi gyakorlatokkal lesz teljes a szögletes, geometrikus mozgása. Lábsöpréssel a lábtechnika oldalívre is dolgoztatja a gyakorlót. Amíg a sil lim tao átismételtette az alapokat és bemelegítette a kezeket és agyunkat, a chum kil tao megtanított a helyes lépésekre , a bong-sao alkalmazásra az oldalirányokra, a bil jee taonak a szerepe, hogy alkalmazni is tudjuk ezeket.
A bil jee taoban is vannak ismétlődő elemek, de ezeknek nem az a szerepük, mint az előző forma taokban. Alkalmazás szempontjából a legkiteljesedettebb önvédelmi kombináció, a stílus összességét tartalmazza. Az elveket itt is tudjuk érezni annak ellenére, hogy többször megszegi, nem véletlenül. A jó ritmusérzék, gyorsaság, pontosság, a technikák ismerete a helyes kivitelezésre törekszik. Az elvek ismerete, tudása nélkül csak kalimpálás lesz a levegőben, ami olyan mintha desztillált vizet innánk forrásvíz helyett.
A jin-jang itt nem kell, hogy egyenlően meglegyen, de a harmóniára mindig oda kell figyelni, mert különben elbillen valamelyik oldalra a tao gyakorlása. A bil jee tao igen dinamikus és gyors, hisz az önvédelem akkor hatékony, ha meg tudjuk előzni a támadást. A bil jee taot csak azután végezzük el, ha már a sil lim taot és a chum kil taot átismételtük! A bil jee taonak két változata van: egy rövidebb lépés nélküli, és egy hosszabb, amiben lépések is vannak.
A bil jee tao az ujjak és kezek formációja a wing chunban.
Egyéb gyakorlat sorozatok
Muk Yan Jong
A Muk Yan Jong (fabábuforma) a wing chun egyetlen formagyakorlata, amely segédeszközt igényel. A 108 mozdulatból álló fabábuforma a már ismert technikák további kombinációi mellett újabb technikákat (kao geng sao; kau sao; sheung tok sao) és taktikákat is tanít. Legnagyobb előnye azonban, hogy megtanítja gyakorlóját a tökéletes testtartás, a szögek és irányok használatára.
Fejleszti az időzítést, a gyorsaságot, a mozdulatok erejét és pontosságát, a karok és a lábak koordinációját, a vizuális és a kontaktreflexet, felerősíti a végtagokat, és kifejleszti a mozdulatok “áramlását”. A forma tíz – egymástól jól elkülöníthető – szekcióból áll.
Gyakorlása során a tanuló a következő fokozatokon halad át:
muk yan jong (fababa-forma), a teljes forma elsajátítása és gyakorlása a gyakorlóeszközön
da san jong (kötetlen fababa) a forma részei, illetve a különböző kombinációk gyakorlása a gyakorló eszközön
hong jong (levegő baba) a formagyakorlat, majd szakaszainak gyakorlása a segédeszköz nélkül egészen a kötetlen “árnyék bokszig”
mai sang jong (a baba “élővé tétele”) a forma részeinek gyakorlása partner ellen.
Chi Sao
Chi sao (ragadós kéz, vagy kézben kifejlődő érzék)
A Chi Sao (Tapadó kezek) a wing chun sarok köve. Nem más, mint egy gyakorlatrendszer mely a kifejleszti a wing chun harcos közelharc során alkalmazott “kontaktreflexét”.
A chi sao alapelve a következő: Egy támadás vagy védekezés során a küzdő felek hídjai – karjai – között kapcsolat – érintkezés – alakul ki. A kapcsolat során a gyakorló érzékeli a támadás irányát és energiáját. Az erőhatásra a test begyakorlott séma szerint reagál.
A chi sao gyakorlatok megtanítják érzékelni a különböző irányú és energiájú erőhatásokat, majd megtanítják a megfelelő reakciókat ezekre a hatásokra. Első lépésben csak az érzékelő karok gyakorolják a megfelelő mozdulatokat, később a két kar által végrehajtandó mozgáskombináció kerül begyakorlásra, végül az egész test reakciója elsajátításra kerül. Ennek megfelelően a gyakorlatokat eleinte semleges állásban hajtják végre a tanulók. Testük mozdulatlan, csak az érintkező karok mozognak előre meghatározott módon, miközben a tekintet követi a mozdulatokat. Később az egész test előre meghatározott módon reagál az adott mozdulatra. Végül a támadások és a hárítások spontán reakciókká válnak. A következő lépcsőben a gyakorló bekötött szemmel – csak a bőrreflexére hagyatkozva – hajtja végre az előre meghatározott mozdulatokat, végül a mozdulatok spontánná válnak. A chi sao gyakorlat nem azonos a küzdelemmel, de olyan képességeket – erő, gyorsaság, egyensúly, időzítés, vizuális- és kontaktreflex – fejleszt a gyakorlóban, melyek nélkülözhetetlenek a valós küzdelem során.
Phon sao-K – “kéz lebilincselése (lekötése)”
9.mozdulatos lovagló-helyzet váltóztatásának forma tao gyakorlata
Wing Chun fegyverek
Bart Jaam Dao
A Bart Jaam Dao (a kard nyolc vágása) a wing chun utolsó és egyben leghaladóbb formája.
A “kard nyolc vágása” egyaránt utal a forma nyolc szekciójára, illetve annak nyolc speciális vágására is, melyek a következők: jut (levágás), jaam (hasítás), waat (csúsztatás), bil (szúrás), lao (kavarás), chai (zúzás), és huen (körzés).
A bart jaam dao nem más, mint a wing chun alapelveinek és technikáinak kiterjesztése vágófegyverekre.
A kardok technikái:
mun dao; wu dao; tan dao; bong dao; pak dao; fut dao; lan dao; jaam dao; jut dao; gum dao; gaun dao; kwun dao; biu dao; chit dao.
Luk Dim Boon Gwun
A Luk Dim Boon Gwun (hat és fél pontos bot) a wing chun első fegyveres formája, a Shaolin azonos nevű bot formáján alapszik. Az eredeti formát egyszerűsítették és lerövidítették, a tréningben mindkét oldali fogásformát (jobb kéz elől – bal kéz hátul, illetve fordítva), valamint a chi gwun (tapadós bot) rendszerét bevezették.
A wing chun botrendszere a formagyakorlat és a bot erőtréningje mellett különböző kiegészítő gyakorlatokat is tartalmaz.
A luk dim boon gwun hét alapelvet foglal magába, melyek a következők: tai (felemelkedés), lan (zárás), dim (rámutatás), kit (elterelés), got(levágás), wun (körzés), és lao (fogadás).
Az utolsó princípiumot fél mozdulatnak tekintik, melynek során a bot visszavonásra kerül egy új mozdulat végrehajtásához.
A luk dim boon gwun technikái a következők:
tan gwun; (kiterjesztő bot); fook gwun (ellenőrző vagy híd bot); bong gwun (szárny bot); jut gwun (levágó bot); huen gwun (körző bot); gaun gwun (ásó bot); tiu gwun (felpattanó bot); lan gwun (záró bot); lou suei gwun (folyóvíz bot); biu gwun (döfő bot); dang gwun (kalapáló bot);saat gwun (lefelé ütő bot).
Állásai:
gwun jong és gwun ma.
/a wing chun jelképi állata a daru és a kígyó/
Alapfogalmak
KINTI, MAGAS, ELÜLSŐ KÉZ
Ez példa egy elülső, magas kinti védésre jobb kézzel. Figyelem! Egyik kéz magas, a másik alacsony helyzetben van
KINTI, MAGAS, HÁTSÓ KÉZ
Itt egy hátsó, kinti magas védés (ütő védés) kivitelezése.
BELSŐ, MAGAS, ELÜLSŐ KÉZ
Példa egy magas, belső kapunál történő védéshez, bal tenyérrel.
BELSŐ, MAGAS HÁTSÓ
Egy hátsó, belső magas védést lehet jobbkezes ütővédéssel és balos egyenes ütéssel kivitelezni.
KÜLSŐ, ALACSONY, ELÜLSŐ KÉZ
Egy elülső, külső alacsony védést véghezvihetünk egy alacsony, külső csuklóvédéssel, jobb kézzel.
KINTI, ALACSONY, HÁTSÓ KÉZ
A hátsó, kinti alacsony védést egy alacsony balos ütővédéssel vitelezhetjük ki.
BELSŐ, ALACSONY, ELÜLSŐ KÉZ
Az elülső, belső alacsony védést jobbos ütővédéssel végezhetjük el.
BELSŐ ALACSONY HÁTSÓ KÉZ
A hátsó belső alacsony védés balos ütővédéssel végezhetjük.
Ütések elhárítása
A wing chun sikere az elvek alkalmazása valamint, a pillanat alatt véghezvitt fogástól, az ellenfél kezének lebilincselésétől, a cselekvés szabadságától, gyorsaságától függ. valamint miként tudjuk érvényesíteni az stílusban kifejlesztett technikai fölényt. Ebben a stílusban nincs külön védekezés és majd visszatámadás, mivel ez nemigen logikus egy önvédelmi rendszerben. Az idő lényeges szerepet játszik minden aktív és hatékony harcművészetben, mely reálisan és önvédelemre építve tanítja meg művelőjét a küzdelemre.
A kezek megragadásának fajtái:
– belső megragadás, és fogás
– külső megragadás, és fogás
– külső ütés
– keresztfogási blokkolás
– keresztütési blokkolás
A kezek alkalmazásai:
– megragadás és ütés
– lökés és ütés
– blokkolás és ütés
– külső fogás
– belső fogás
– keresztfogás
– külső csapás és ütés
– belső csapás és ütés
– a belső kimenetek védelme
– a külső kimenetek védelme
A híderősítés gyakorlatai:
A kézblokkolások, (bridge) hatékony eszközök az ellenfél ütéseivel szemben. Kívánatosabb az ütéstől kitérés, mint az egész ütés megsemmisítése az alkaron, keresztül. van néhány gyakorlat, amivel a hidat lehet gyakorolni (partnerrel vagy anélkül).
Az 5 Wing-Chun elv
1. LIN SIL DIE DAR (egyidejűség elve)
Egyszerre történő támadás és védekezés elve. A mozgás takarékosságának gyakorlása. A támadásban és védekezésben, a négy sarok megtartása csak egy kis képzelet dolga. Bármilyen stílus, melyben a védés és a visszatámadás egyidejű, sokkal gyorsabb, mint az, melyben először védekeznek, utána támadnak. A kínaiak az egyszerre történő támadást és védést lin sil die darnak nevezik. Az olyan védések, melyekben benne van az ütés lehetősége és fordítva, sokkal hatékonyabb és reálisabb önvédelemre. Az idő és gyorsaság fontossága miatt előnyösebbek azok a stílusok, melyek ezt az elvet követik.
2. BUT DOANG JIANG (mozdulatlan könyök elve)
A mozdulatlan könyök elmélete nagyon fontos a wing chun stílusban. Tulajdonképp úgy működik, mint a hurrikán. A hurrikán belseje mindig mozdulatlan, míg a szélei mozognak, és hatalmas erőt fejtenek ki. Így működik a mozdulatlan könyök is. A kézfej és felkar bármerre mozoghat, a könyök mozdulatlan. Ez kb. 3 hüvelykre marad a testtől. Így a könyök képzeletbeli vonalát a kézfej és a felkar lépheti át. Ha a kézre túl nagy nyomás hárul, inkább engedjük az egész testtel, mint hogy a könyökkel engedjünk vagy áthágjuk a határvonalat. A könyök és a test közötti távolság a bal kéz hüvelykje és a kisujja közötti kéznek felel meg.
3. JIUE YING (szembefordulás elve)
A wing-chun stílus technikái az egyenes ütésre, a középvonal védelmére, a mozdulatlan könyökre és arra alapszik, hogy milyen fontos, hogy tudjuk, hogyan álljunk szembe ellenfelünkkel, aminek a neve: jiue ying. Bármilyen helyzetben tudnunk kell helyezkedni. Lehet szűk vagy tág a helység, ahol is minden oldalról jöhet támadás. Mindig gyors “felmérést” kell tennünk, ha megtámadtak, és annak megfelelő technikát kell végrehajtanunk. Az ellenféllel mindig legyünk szemben, mivel a többi elvek is be kell tartanunk.
Persze vannak esetek és ezek erősítik a szabályt, hogy nem tudjuk az összes elvet betartani. De törekednünk kell, hogy be tudjuk tartatni magunkkal.
4. JOAN SIEN (középvonal elve)
A középvonal a wing chun stílus legfőbb része és szabálya!
Erre a lényeges és fontos elvre alapszik az összes többi. Nem lehet azt mondani, hogy egyik fontosabb, mint a másik, így együtt egészek. A wing chun védések és támadások erre alapszanak. A középvonal hatása látható minden wing chun beálláson, kézpozíción, helyzetváltoztatáskor az előre lépésen vagy hátráláson, a forma taoknál. A középvonalat mindig próbáljuk végrehajtani, a stílus jellege ezt meg is követeli. Ha hatékonyságra törekszünk, és ugye ez a szándékunk, bizony be kell tartanunk az elveket! Mindet!
5. SZE CORNES (négy sarok elve)
A négy sarok határai hasonlóak a mozdulatlan könyökéhez: szemöldökig fent, ágyék lent és vállszélesség. A négy sarok négy egyenlő részre, illetve kapura van osztva: például az elülső kéz felső oldala a kinti, magas kapu. Bármely támadó erre a kézre kifelé lesz hárítva. A belső kapura való támadás pedig befelé. A kapukon belül két különálló rész is van, az elülső és hátsó terület. Az elülső részre történő támadást az alsó kar védi, a hátsó részre történő támadást az a kéz védi, amelyik hátul van. Minden elv beletartozik a négy sarokba. A négy sarok a teljes technikák összessége, így mindegy melyik elvet kell betartanunk, az érinti a négy sarkot.
Mesterek
Ng. Mui asszony (1. nagymester, alap önvédelem)
Pak Mei (2. nagymester)
Fung Do Tak (3. nagymester)
Miao Hiu (4. nagymester)
Gee Sin (5. nagymester, az áruló)
Yim Wing-Chun asszony (alapító)
Tai Leung Shan
Leung Lau Kwai
Miao Tsui Hua
Leung Bok Chao
Wong Wah Bo (pillangókés kialakitója)
Leung Yee Tai (a hosszú bot technikát ő dolgozza ki)
Leung Jon (A Wing Chun királya)
Leung Chun (fababa technika kialakítója, A Wing Chun Királya)
Chan Wah Soon (Chan Yu Min fia)
Yip Man
Yip Ching
Yip Chung
Chien Wan
Yuen Kay Shan
Yung-Cheng
Tam Sheung Chi
K.T. Chao
J.E.Weaklan
William Cheung
Bruce Lee
James Yimm Lee
Simon Lau
Dan Inosanto
James W. Demile
Douglas L. Wong
Cheung Chuk Hing
Cheung Chen Fun
Lok Yiu
Tong Chao Che
Rene Latosa
Ted Wong
Liu Yum Ting
Chao Ho Wah
Koo Sang
Allan Fong
Leung Wai
Lam Po Kue
Dr.G.K.Khoe
Tang Sang
Leung Roon
Wandy Lam
Christoph Gefeke
Albercht Engelhardt
Thomas Roggenkamp
Keith R. Kernspecht
Frank Schafer
Szakirodalom és használt elméleti anyagok
- Karate – sportkarate (a küzdelem művészete) 1982.
Koncz János – Galambos Péter – Kira Péter - Karate 1980.
Dr. Udvardy József - Jadegyűrű-lépéses mandarinkacsa-rúgás 1984.
Tótisz András - Uroki Kitájszkoj Gimnasztik 1990.
A.A. Maclob és A.M. Podsekoldin - A délkelet-ázsiai harci művészetek 1986.
Dr. Ujvári Miklós - Önvédelem Művészete
Márton László és Plavecz tamás - A legendák Sportja – Karate
Tótisz András – Gulyás Péter - Kitájszkaja Gimnasztika 1990.
- Tai Chi Chi Chuan (a simplifild Metod of Calisthenics) 1997.
Cheng Man-ch’ing - Kína története 1988.
Polonyi Péter - A Buddhizmus kialakulása 1987.
Takács László - Shaolin Kempo
Ronald Czerni – Klaus Konrad - Techniques avancées de Kung fu 1989.
Chong Teh - Acupuncture kithout Meedles 1982.
J. V. Cerney - The Way of the warrior, The Paradox of the Martial Arts 1991.
Howard Reid – Micheal Croucher - The weapons and fighting arts of Indonesia 1992.
Donn F. Draeger - The secrets of Giron Arnis Escrima 2001.
Antonio E. Somera - Saijutsu traditional Okiwanan weapons art 2000.
Katsumi Murakami - Phoenix – eye fist Kung fu (the art of chuka shaolin)
Cheong Cheng Leong – Mark V. Wiley - Wing Chun Kung Fu 1997.
Ip Man – Michael Tse - Wing Tsun Kuen 1989.
Leung Ting – Keith R. Kernspecht - Bruce Lee The celebrated life of the golden Dragon
John Little - Bruce Lee The art pof expressing the human body
John Little - Wing Chun 1972.
James Yimm Lee - Kung fu und Tai Chi (modern Tai Chi) 1982.
Bruce Tegner - Wing Chun Do
James W. Demile - The Unauthorized Jackie Chan Encyclopedia
Jahn Corcoran - Kung Fu 1983.
Manfred pabst - Kung fu Figthing teknik terapan praktis 2004.
Lauw Tjhing Houw Sugiarto - A kung fu (történelme, filozófiája és technikái) 1982.
David Chow – Richard Spangler - Shaolin Menyingkap Tabir 2003.
Sugiarto - The art of shaolin Kung fu
Wong Kiew Kit - Kung fu – Taekwondo – Tai Chi – Iaido – Shinto ryu 2004.
Fay Goodman - The Path to wing chun 1984.
Samuel kwok - Bruce Lee – Arts of life 1999.
John Little - Bruce Lee – The Tao of Gung fu 1997.
John Little - Bruce Lee – Words of the Dragon 1997.
John Little - Bruce Lee – Jeet Kune Do 1997.
John Little - Bruce Lee – Letters of the Dragon 1998.
John Little - Bruce Lee – The Tao of Gung fu 2.
John Little - Spiritual dimensions of the Martial Arts 1996.
Michael Maliszewski - Five Ancestor fist Kung Fu ( the way of ngo cho kun) 1997.
Alexander L. Co - Buddha élete és tanítása
Schmidt József - Öt világvallás 1975.
Helmuth Von Glasenapp - Lao Ce Tao – Te King 1948.
Ágner Lajos - Lao Ce – Tao Te King 1996.
Stojits Ivan - Lao Ce Vom Sinn und Leben 1903.
Richard Wilhelm - A keleti vallások (filozófiája és világképe) 2007.
Dr. Héjjas István - Tao Te King 1994.
Weörös Sándor fordítása - Wu – Wei 1995.
Henri Borel - A vallás lélektana 1968.
K.K. Platonov - Ji Csing Változások Könyve 2001.
Richard Wilhelm - A Tao (az egyik út a harcművészethez) 1992.
Zsolt Péter - Keleti gyógymódok kézikönyve
Berente Ági - Bruce Lees Kampfstil 1 – 2 – 3 – 4 1982.
Ohara Publications