– A Kung-fu és története
– A Tai Chi története
– A Tai Chi magyarázata
– Filozófiai háttér
– Mesterek
– Idézetek
– Szakirodalom és használt elméleti anyagok
A Kung-fu és története
Már időszámításunk előtt 2800-ban az istenek a “mennyei birodalom” ellen egy bikafejű, kígyótestű (sárkány) szörnyeteget küldtek. A kínai császár maga ment, hogy megölje a szörnyeteget! Huang-ti “sárga császár” által ott alkalmazott lépések, ütések, és bottechnikák ill. boksztechnikák lesznek az alaptechnikái a kung-funak. A kung-fu nevet jóval később kapta, előtte több néven ismeretes: chuan-fa, kínai box, majd kung-fu és napjainkban kínában “wu-shu” néven gyakorolják!
A későbbiekben a kolostorok szolgálják, a kung fu fejlődését. A leghíresebb a “shaolin kolostor“, melyet 520-ban Pa-Ti-Ta-Mo (Bohidharma) alapított, ő Indiából ment Kínába.
A kung-fu elsősorban az állóképesség fejlesztésére szolgál (sok meditáció után fizikailag egyensúlyban legyenek). Majd kialakultak a védekező technikák, mivel a kolostorokat rendszerint kirabolták. Fegyverek és ökölharc. Különböző állatokat figyeltek meg, hogy hatékonyabbak legyenek! Az akkori orvosok (i.e. 2800-ban) fejlett gyógyászatok alakítottak ki. A kung-fu bölcsőjét a Shaolin kolostornak tartják!
A kung-fu fejlődését meghatározták az akkori vallások és filozófiák is!
5 fő állat mozgását figyelték meg, majd harcművészetükbe ötvözték:
- tigris
- kígyó
- daru
- sárkány
- medve
A Kung-fu szó jelentései:
- harcművészet
- valamiben jártasság
- művészet mestere
- ügyes ember….stb.
„A Kung-Fu általános kifejezés, és azt jelenti, hogy egy művészet mesteri fokon való űzése, egy nehéz feladat végrehajtása magas szinten koncentrált erőfeszítéssel. Végső soron jó sok kemény munkát és gyakorlást jelent.
Kung – teljesítés, véghezvitel; Fu – erőfeszítés.
Nyugati szavakkal azt lehetne mondani, hogy Muhammad Ali megvalósította a Kung-fut az ökölvívásban, Michelangelo megvalósította a Kung-fut a képzőművészetben, Ernest Hemingway eljutott a Kung-fuhoz az irodalomban.
Ez a kifejezés, amely magában foglalja a kínai küzdelem mestereinek sajátos „Kung-fuját” is, nyugaton tévesen azonosították a „kínai harci művészetekkel” Jóllehet, egy felületes magyarázatot adtak akkor, amikor áttörték a nyelvi elválasztó sorompót, a mai, angolul beszélő világ elfogadta ezt a szóhasználatot, és úgy érti, hogy a Kung fu valamiképp a kínai küzdelmi rendszerekkel kapcsolatos. Úgy érezzük, hogy ezt el kellet magyaráznunk, de azért nem akarunk terminológiai keresztes hadjáratot indítani, és mi is elfogadjuk a kínai harci művészetek verbális amerikanizációját. Mindenesetre ezt a kifejezést csak a Ming dinasztia első időszakától használják rendszeresen, amikor a regények virágoztak a tizennegyedik században.
A népszerű könyvek közül sok dicsőítette a küzdőmesterek kitartó erőfeszítéseit, akik megszabadítottak egy tartományt a betörő banditáktól. A „Kung-fu” alkalmas kifejezés volt a bátor mesterek teljesítményének jellemzésére.
Másrészt a tényleges kínai szakkifejezés a harci művészetekre: Wu Shu.
Azt jelenti, hogy katonai művészet, az önvédelem és a bátorság edzése. Wu – katonai, Shu – technikák.
Ha a nyugati történelmi fogalmakat vesszük alapul, akkor a Wu kínai írásjel először a bronz feliratokon, mintegy háromszáz évvel trójai háború előtt – Kr.e. 1200 – jelent meg.
Az az írásjel, amely a Wu Shu-t ábrázolja, két részből áll. Az első jelenti a megállítás aktusát, a második pedig a kard piktográfiája. Együttesen azt a gondolatot szimbolizálják, hogy katonai erő alkalmazásával legyőzni az erőszakos rendetlenséget, és előmozdítani a békét azáltal, hogy eltesszük a pajzsokat és a kardokat. Ez azon az ősi tanácson alapszik, miszerint: „A fegyver olyan, mint a tűz, ha nem oltják ki, szükségképpen megégeti a felhasználóját.” Ez lett a későbbi harcművészek hitvallása, akik nem éltek küzdőképességeikkel, kivéve, ha éppen segíteni kívántak volna másnak. Ezt a művészetet arra használták, hogy szolgáljon és védjen, miközben, ha csak lehetséges el kell kerülni a konfliktusokat.
Ha azonban a küzdelem elkerülhetetlenné válik, a mester támadóját olyan védtelenné teheti, mint amilyen a vízfestmény a zápor szűnni nem akaró esőcseppjei alatt. …”
A Tai Chi története
Bruce Tegner alapján
Az i.sz. XII. században a Sung dinasztiából származó Yo-fei rendfőnök Yuan-chiao szerzetessel közösen 173 mozdulatsorból álló rendszert dolgozott ki. Ezek a mozdulatok a japán karatéval való bizonyos hasonlóságát tükrözik napjainkban, mivel a karate a kínai kung-fuból alakult ki. A tai chi egy nagyon régi kifejezés, ami azt jelenti; “legmagasabb odafönn”. Ez a magasság két különböző – a yin és a yang – formában létezik.
A yin negatív értelmű, sötét, hideg dolgokban nyilatkozik meg. A yang pozitívumra, világos, meleg dolgokra vonatkozik. A stílust azért alakították ki, mert úgy érezték, hogy az addigi stílusokban nincs olyan, mely a yin-yang harmóniáját egyenlően tartalmazná.
A világ jelenségeinek összessége e két forma kölcsönhatásaképpen jön létre.
A tai chi iskolája olyan rendszert teremtett, melyben a yin-yang egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy az emberi lélek, az érzékszervek, a belső szervek és a végtagok mozdulatai összhangban kell, hogy legyenek.
A módszer, ahogy ezt elérhetjük: lassú mozdulatok sora, beleértve a levegővétel szabályozását is. A gyakorlás eredményeképpen javul az általános fizikai erőnlét, fokozódik a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, magasabb kort lehet elérni, s az önvédelem tényleges mértéke is fokozódik. Magától értetődik, hogy a kung-fu az önvédelem hatásos eszköze. Ezen túlmenően fejleszti és megszilárdítja az egyéni erőt, gyorsaságot, érzékenységet és állóképességet. A tai chi stílus a tai chi chuanból alakult ki. Több rendszer és iskola fejlődött ki az elmúlt évszázadok során.
Főbb stílusok
- yin stílus
- yang stílus
- wu stílus
- pekingi stílus
- déli stílus
- északi stílus, stb.
A tai chi lényege: “a belső szervek és a külső végtagok összhangja és az ember harmóniája a természetben!”
A Tai Chi magyarázata
Tai Chi Chuan – a keleti művészetek lenyűgöző darabja, mely nyugalmat, összeszedettséget, harmóniát áraszt, gyakorlása – egyebek között – lecsendesíti elménk nyughatatlanságát, erősíti figyelmünket, koncentrálóképességünket.
A Tai Chi Chuan jelentése (nagy családi ököl)
A Tai Chi Chuan kínai karakterét úgy lehetne fordítani, mint a “legfőbb alapvető erő”.
A Tai Chi kifejezés szoros kapcsolatban áll a yin-yang elmélettel. Ez a világ dinamikus kettősségét fejezi ki (nő-férfi, aktív-passzív, sötét-világos, erős-gyenge stb.), mely jelen van minden dologban.
A Chuan szó szerint öklöt jelent, itt úgy értelmezhetjük, mint a yin-yang, a legfőbb egység elérésének eszköze vagy útja.
A mozgás jellege
A Tai Chi, ahogy azt manapság nálunk is gyakorolják, egy jógaszerű mozgásforma és meditáció keverékének látszik. Számtalan formagyakorlat létezik, melyek különböző mozdulatsorokat tartalmaznak. Ezek legtöbbje harcművészetekből származik, sőt, ha még mélyebbre ásunk, akkor az állatok és madarak természetes mozgásának megfigyeléséből.
A Tai Chiban ezeket lassan, lágyan, kecsesen, egyenletesen és különféle összekötő elemekkel mutatják be.
A tai chit napi gyakorlással kell végezni, hogy eredmény érjünk el!
A tai chi mesterek nagy súlyt helyeztek a gyógyításra, így ez a stílus egy olyan pluszt is magában rejt, melyet más harcművészet nem, legalábbis nem ilyen részletesen. Az idegpontok és meridiánok tökéletes ismerete teszi lehetővé a tai chi mesterek tökéletesebb tudását más harci stílus mestereivel szemben!
Van egy régi mondás: “mielőtt ölnél, tanulj meg gyógyítani“!
Életenergia
Sok gyakorló esetében a központban nem elsősorban és mindenekelőtt a harcművészet áll, hanem a test meditatív gyakorlatoztatása. Másokat inkább a Tai Chi harci vonatkozásai érdekelnek. A kínai filozófiában és gyógyászatban létezik a chi fogalma, ez az a vitális energia, amely élteti a testet.
A Tai Chi egyik célja, hogy elősegítse a chi körforgását a szervezeten belül, ez pedig megnöveli az illető életenergiáját, és megőrzi egészségét. A chi-áramlás mintázata szoros kapcsolatban áll az ideg- és érrendszerrel, ugyanúgy behálózza az egész szervezetet. Ezen alapul az akupunktúra, az akupresszúra, valamint más keleti gyógymódok is.
Agytisztítás
A Tai Chi másik célja, hogy erősítse a nyugodt és zavartalan elmét, amely e gyakorlatok pontos végrehajtására összpontosít. Az elsajátítás hosszú folyamat, melynek során fejleszthetjük az egyensúly, a finom motorikus kontroll, a mozgás ritmusa és egyéb képességeinket is. A Tai Chi gyakorlása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az élet más területein is jobban boldoguljunk, vagy más fizikai gyakorlatokat is könnyebben végezzünk pl. állás, gyaloglás, mozgás, futás. Számtalan művelője számol be arról, hogy javulást érez a rossz testtartásban, egyéb hibákban, melyek idővel feszültséget, sérülést okozhatnak. Továbbá e gyakorlatok meditatív jellege lecsendesedést és nyugalmat eredményez.
A Tai Chi Chuan és a filozófia
A Tai Chi szoros kapcsolatban áll a taoizmussal. Ez az elmélyedő, misztikus kínai tudomány Lao ce nevéhez kötődik, aki Konfuciusz (Kung -Fu-ce ) idősebb kortársa volt. Honan tartományban élt és tanított az i.e. VI. században, s az ő nevéhez fűződik a taoizmus alapirata, a Tao te king. A taoizmus filozófiájának jó pár eleme van, lényegében a világ szemléletének nyugodt, elmélkedő nézetét képviseli, átitatva a természet szépségével és békéjével. A Tai Chi összefüggésben áll a Ji Csinggel, a kínai jóslásrendszerrel, a kínai alkímia öt elemével (fém, fa, tűz, víz, föld), a nyolc alap trigrammával és a 64 hexagrammával.
Mi is a Tai Chi Chuan – Chi Qung – Tai Chi? – A Tai chi a Tai chi chuanból alakult ki.
Mi a különbség a Tai chi és a Tai chi kung-fu között? – A Tai chi olyan mozgás sorozat, mely légzőgyakorlatokat tartalmaz és egyedül is végezhető, a Tai chi kung-fu pedig társ- és küzdőgyakorlatokat is magába foglal.
A Tai chi technikák megtalálhatók a karate stílusaiban is, mivel meghatározó szerepe volt az alap karate stílusoknál.
A Tai chi mozgásban lévő meditáció, a belső szervek és a külső végtagok összhangja, és az ember harmóniája a természetben. Lassú, körkörös, izometrikus mozgás, a qi-kung energiájának takarékos felhasználásával.
Filozófiai háttér
Yin – Yang
Két őserő, az egész két közrezáró része, egymás nélkül nem léteznek, egymást kiegészítik, együtt alkotnak egy egészet; mindegyik tartalmazza a másik valamely mennyiségét. Alapja a wu-wei, nem cselekvés-cselekvés elvének és mindennek, ami a földön létezik!
/nem cselekvés-cselekvés olyan állapot amikor külsőleg semmi nem látható, látszik, de még is van cselekvés!/
Folyamatok:
Születés – halál
Fény – árnyék
Meleg – izzadság
Verés – fájdalom
Lépés – haladás
Belégzés – kilégzés…stb.
Jelképek:
Ég – föld
Férfi – nő
Jó – rossz
Aktív – passzív
Hideg – meleg
Pozitív – negatív
Gyors – lassú
Védés – ütés… stb.
Személyek
Lao-ce
Körülbelül i.e. 604.től – i.e. 517.ig élt (öreg aggastyán) Loyang-ban az akkori fővárosban levéltáros. A legenda szerint, amikor el akarta hagyni az országot, a határnál az egyik magas rangú vámtiszt megkérte írja meg gondolatait az életről. Lao-ce egy ökörháton utazott, és mivel elég fárasztó volt az út könnyen belement. Itt írta meg a “Tao te king”-et /”Út és erény könyvét”/. Ez a filozófiai gondolatokat, tanácsokat, bölcseletek tartalmazó 81 versszakos könyvecske lett az alapja a taoizmusnak. Az ő filozófiájának a lényege a család, és a természet iránti szeretet. A taoizmus elég elterjedt filozófiai vallás Kínában és Tajvanon, de mégis a buddhizmus a legelterjedtebb ezen országokban is.
Kung-fu-ce
Körülbelül i.e. 551.-től – i.e. 479-ig élt.
Elvileg találkozhattak egymással Kung-fu-ce és Lao-ce, de nem valószínű. A kongfucianizmus kevésbé terjedt el, mivel elég szigorú erkölcsi szabályok irányítják.
Lényege; az állam irányítása, a család, a nemzetség szeretete, és tisztelete.
5 fő erkölcsi szabályon alapszik:
– a fiú köteles megadni a tiszteletet atyának
– a fiatalabb testvér tartozik tisztelettel és alázattal az idősebb testvér személyének
– a feleség köteles megadni a tiszteletet a férjének
– az ifjabb barát az idősebb barátnak
– végül pedig mindenki köteles magát alárendelni a császárnak.
Gauthama Sziddhárta (Buddha) avagy (FO)
Körülbelül i.e. 560.tól – i.e.480-ig élt.
A buddhizmus Ázsiában a legelterjedtebb vallás, több százmillió híve van. Az i.e. VI. században jött létre. Gauthama királyi családból származott, tehát gondtalanul élt, ezért nagy megrázkódtatás volt számára, amikor az úton találkozott egy szekérrel, azon egy öregemberrel, egy beteggel, egy koldussal, és egy haldoklóval. Ebből megtudta, hogy az öregség, a betegség, a szegénység és a halál minden embert elér. Lelki megnyugvást csak az önkéntes lemondás, az aszkéta életmód adhat. Ezért lemondott a hatalomról és a gazdagságról.
Hét esztendeig tartó szigorú, önsanyargató életmódba kezdett. 29 éves korában egy gyümölcsfa alatt ülve lett megvilágosodott, vagyis “Buddha”.
A vallás lényege; az állatok iránti szeretet illetve az emberek iránti nem túlzó szeretet. Indiából ered és gondoljunk bele, hogy mennyi szent állat van ott (pl.: tehén, kígyó, patkány…stb.)
Az ázsiai vallások és filozófiák nagy hatással voltak a harcművészetek kialakulására és további fejlődésére. Úgy gondolták a harcművészeti stílus alapítók, hogy az elme legalább annyira fontos, mint a fizikum. Ahogy nem lehet elválasztani a testet a lélektől, úgy nem lehet a harcművészetet sem kettéosztani. Ahogy a yin-yangot nem lehet ketté választani, úgy nem lehet csak erőnléttel győzni, ha nincs a tudat is jelen!
Tai chi és Tai chi chuan mesterek
Yo Fei – alapító rendfőnök
Yuan Chiao – alapító szerzetes
Yang Chen Fu – Tai chi chuan és Tai chi mester
Wang Chung-yuek
Lee Hoi chuien
Cheung Man-Ching
Huang Hsing-Hsien
Chen Ken-Fu
Tung Fu-Ling
Wang Ddei-Sheng
Yang Shao-ho
Lang Lu-Chan
Chien Wing-Kwang
Peter P. Tang
Bruce Tenger
Andrzej Braksal
Shien Kiewyc
Andrew Lum
Daniel Lee
Eric Lee
Toyo Kobayashi
Peter Kobayashi
Alexander Ivan Persin
Idézetek
“Nem az a legnagyobb érdem, ha valaki sosem bukik el,
hanem, ha mindannyiszor talpra áll utána.”
/Konfuciusz/
“A tér a mindenség központja,
a tér kivétel nélkül magában foglal mindent,
semmi sincs, mi kívül lenne rajta,
a tér élő, mivel belőle származik minden,
és élettel telt a tér, és erővel,
és a mindennek a szeretetével.”
/Bruce Lee: Tao of jeet kune do/
“Mielőtt másokat le akarsz győzni, tanulj meg biztosan állni”!
/Shi Naj An/
“A kés fenésére a köszörűkő az alkalmas eszköz,
az ember csiszolására egy másik ember alkalmas.”
/James Yimm Lee/
“Nincs legjobb stílus, nincs legjobb harcos,
csak kitartás, szorgalom, és jó mesterek.”
/Lao-Ce: Tao te King/
“Az élet olyan mint egy könyv,
Nem lehet megítélni a borítójáról,
De bánjunk minden egyes lapjával úgy,
Mint egy ember életének egy napjával,
És jussunk túl a fedélen a könyv belsejébe,
Ahol a tudás és a felismerés található.
És ahogyan minden könyvnek van egy utolsó oldala,
Nekünk is lesz egy utolsó napunk,
A könyveket tartalmuk szerint kell ítélnünk,
Nem lapjainak száma alapján.”
/Lao-ce/
“Nem útként használni az utat, nem korlátozni a korlátozásra.”
/Bruce Lee/
“Minden téveszmének le kell tisztázódnia egy tanuló előtt,
mielőtt maga is mester lenne.”
/Bruce Lee/
“A kemény és erős veszít, a lágy és hajlékony győzelemre jut.”
/Lao-ce – Bruce Lee/
“A harcművészet azt jelenti, hogy őszintén kifejezed önmagad.”
/Bruce Lee/
“Nagy hiba egy küzdelem kimenetelét előre megtervezni,
hagyjuk a dolgokat természetesen folyni,
a mi dolgunk, hogy ütünk a megfelelő pillanatban.”
/Bruce Lee/
“A tao sohasem cselekszik,
mégsem hagy semmit elvégezetlenül.”
/Lao-ce: Tao te King/
Szakirodalom és használt elméleti anyagok
- Karate – sportkarate (a küzdelem művészete) 1982.
Koncz János – Galambos Péter – Kira Péter - Karate 1980.
Dr. Udvardy József - Jadegyűrű-lépéses mandarinkacsa-rúgás 1984.
Tótisz András - Uroki Kitájszkoj Gimnasztik 1990.
A.A. Maclob és A.M. Podsekoldin - A délkelet-ázsiai harci művészetek 1986.
Dr. Ujvári Miklós - Önvédelem Művészete
Márton László és Plavecz tamás - A legendák Sportja – Karate
Tótisz András – Gulyás Péter - Kitájszkaja Gimnasztika 1990.
- Tai Chi Chi Chuan (a simplifild Metod of Calisthenics) 1997.
Cheng Man-ch’ing - Kína története 1988.
Polonyi Péter - A Buddhizmus kialakulása 1987.
Takács László - Shaolin Kempo
Ronald Czerni – Klaus Konrad - Techniques avancées de Kung fu 1989.
Chong Teh - Acupuncture kithout Meedles 1982.
J. V. Cerney - The Way of the warrior, The Paradox of the Martial Arts 1991.
Howard Reid – Micheal Croucher - The weapons and fighting arts of Indonesia 1992.
Donn F. Draeger - The secrets of Giron Arnis Escrima 2001.
Antonio E. Somera - Saijutsu traditional Okiwanan weapons art 2000.
Katsumi Murakami - Phoenix – eye fist Kung fu (the art of chuka shaolin)
Cheong Cheng Leong – Mark V. Wiley - Wing Chun Kung Fu 1997.
Ip Man – Michael Tse - Wing Tsun Kuen 1989.
Leung Ting – Keith R. Kernspecht - Bruce Lee The celebrated life of the golden Dragon
John Little - Bruce Lee The art pof expressing the human body
John Little - Wing Chun 1972.
James Yimm Lee - Kung fu und Tai Chi (modern Tai Chi) 1982.
Bruce Tegner - Wing Chun Do
James W. Demile - The Unauthorized Jackie Chan Encyclopedia
Jahn Corcoran - Kung Fu 1983.
Manfred pabst - Kung fu Figthing teknik terapan praktis 2004.
Lauw Tjhing Houw Sugiarto - A kung fu (történelme, filozófiája és technikái) 1982.
David Chow – Richard Spangler - Shaolin Menyingkap Tabir 2003.
Sugiarto - The art of shaolin Kung fu
Wong Kiew Kit - Kung fu – Taekwondo – Tai Chi – Iaido – Shinto ryu 2004.
Fay Goodman - The Path to wing chun 1984.
Samuel kwok - Bruce Lee – Arts of life 1999.
John Little - Bruce Lee – The Tao of Gung fu 1997.
John Little - Bruce Lee – Words of the Dragon 1997.
John Little - Bruce Lee – Jeet Kune Do 1997.
John Little - Bruce Lee – Letters of the Dragon 1998.
John Little - Bruce Lee – The Tao of Gung fu 2.
John Little - Spiritual dimensions of the Martial Arts 1996.
Michael Maliszewski - Five Ancestor fist Kung Fu ( the way of ngo cho kun) 1997.
Alexander L. Co - Buddha élete és tanítása
Schmidt József - Öt világvallás 1975.
Helmuth Von Glasenapp - Lao Ce Tao – Te King 1948.
Ágner Lajos - Lao Ce – Tao Te King 1996.
Stojits Ivan - Lao Ce Vom Sinn und Leben 1903.
Richard Wilhelm - A keleti vallások (filozófiája és világképe) 2007.
Dr. Héjjas István - Tao Te King 1994.
Weörös Sándor fordítása - Wu – Wei 1995.
Henri Borel - A vallás lélektana 1968.
K.K. Platonov - Ji Csing Változások Könyve 2001.
Richard Wilhelm - A Tao (az egyik út a harcművészethez) 1992.
Zsolt Péter - Keleti gyógymódok kézikönyve
Berente Ági - Bruce Lees Kampfstil 1 – 2 – 3 – 4 1982.
Ohara Publications